Tárgyalásos eljárás szabályai

Kérdés: Tárgyalhat-e az ajánlatkérő azokról a paraméterekről, melyekkel kapcsolatban már az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy nem minősül tárgyalási alapnak? Módosíthatja-e ezt az álláspontját?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek kötelezettsége, hogy meghatározza, miről nem fog biztosan tárgyalni. Ennek hiányában minden műszaki és szerződéses feltétel tárgyalási alapot képez. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket az elemeket biztosan az ajánlattevők igényei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Kiegészítő tájékoztatást megelőzően benyújtott, utólag nem módosított ajánlat kezelése

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban kiegészítő tájékoztatásra került sor, melynek során az ajánlatkérő új árazatlan költségvetést készített és küldött meg az ajánlattevőknek. Az egyik ajánlattevő még ez előtt a kiegészítő tájékoztatás előtt benyújtotta ajánlatát, azt a kiegészítő tájékoztatást követően sem vonta vissza, nem módosította, így még a korábbi költségvetést árazta és nyújtotta be. Az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (8) bekezdésének megfelelően jár-e el, ha a hiánypótlás keretében a költségvetés kijavítására szólítja fel az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] ...válasz megadásakor feltételezzük, hogy a kiegészítő tájékoztatás jogszerű volt. A Kbt. 71. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek kötelezettsége a hiánypótlás lehetőségét biztosítani, ugyanakkor a (3) bekezdés szerint a hiányok pótlása csak arra irányulhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Eljárási dokumentumok és árlejtés lefolytatásának eltérése

Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?
Részlet a válaszából: […] ...mint ahogyan azt az eljárási dokumentumokban előre meghatározta. A jogorvoslati fórum azon az állásponton volt, hogy az ajánlatadási feltételek jogszerű, ellentmondásoktól mentes meghatározása az ajánlatkérő kötelezettsége. "Amennyiben az ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...be. Ennélfogva az ajánlatkérő jogszerű döntést hozott arról, hogy az Extremplast Bt. ajánlatát a 4. részhez előírt ajánlatadási feltételek alapján bírálja el, a jogorvoslati eljárásban vizsgált körben a 2019. május 13-án kelt hiánypótlási felhívása nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...nem a Dinamikus Beszerzési Rendszerben történik az ajánlattétel, továbbá hogy az ajánlati kötöttség beáll az ajánlat benyújtásával. A Kbt. az aránytalanul alacsony ár körébe sorolja a kérdésben is jelzett jogkérdést. Miután aránytalanul alacsony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Kbt. 73. § (4) bekezdése szerinti követelmények ajánlatkérő általi ellenőrzése

Kérdés: A Kbt. 73. §-ának (5) bekezdésében meghatározott ellenőrzést hogyan kell teljesíteni? Az ellenőrzés megtörténtét a közbeszerzési eljárás során rögzíteni kell, például a BB jegyzőkönyvben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 73. §-ának (4) bekezdése írja elő, hogy milyen esetben érvénytelen az ajánlattevő ajánlata, a 73. § (5) bekezdés pedig az ajánlatkérő kötelezettségét rögzíti az alábbi tartalommal:– az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Ajánlatkérő általi dokumentum-küldés igazolása

Kérdés: Milyen módon kell az ajánlatkérőnek igazolnia, hogy megküldte az ajánlattevők részére a Kbt.-szerinti dokumentumokat? Elegendő, ha csak magát a megküldést igazolja – például e-mail vagy telefax igénybevétele esetén?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő. A dokumentumok megküldése tehát közvetlen kapcsolatban van azzal, hogy az írásbeliség biztosításához milyen egyéb feltételek biztosítását teszi szükségessé a szabályozás annak érdekében, hogy a küldés és annak nem változó tartalma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Kizáró okok és alvállalkozók ellenőrzésének kötelezettsége

Kérdés: A hatályos Kbt.-ben rögzítettek alapján, jól értelmezem-e, hogy a nemzeti eljárásban az ajánlatkérőnek nem kötelessége a kizáró okokat ellen­őrizni, mivel a 310/2011. Korm. rendelet 2. §-a ezt csak a közösségi rezsimben teszi kötelezővé számára, továbbá az alvállalkozókkal kapcsolatosan az ajánlatkérőnek rezsimtől függetlenül semmilyen ellenőrzési kötelezettsége nincs?
Részlet a válaszából: […] ...jár el, a felhívásban előírt kizáró okok igazolásának módját e rendeletben meghatározottak szerint írhatja elő.A nyilatkozati elv feltétel nélküli elfogadását és esetlegesen felvilágosítás kérését csak alacsony értékű beszerzések esetében engedélyezi a Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósítására mely szerződések irányulnak.Az "ugyanazon építési beruházás" fogalmának meghatározásakor, vagyis hogy milyen feltételek vizsgálata szükséges ahhoz, hogy a hatályos Kbt. terminológiája szerinti építési beruházások a becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...mennyiségi vagy más módon értékelhetőtényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződéslényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívülpéldául: a minőség, műszaki érték, esztétikai és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.