Szerződésteljesítés felfüggesztése

Kérdés: Mit tehet a nyertes ajánlattevő abban az esetben, ha ő maga folyamatosan és hibátlanul teljesíti a közbeszerzés alapján megkötött szerződést, az ajánlatkérő azonban forráshiányra hivatkozva felhagy az ellenszolgáltatásnak a teljesítés szakaszaihoz igazodó kifizetésével, a nyertes ajánlattevőtől viszont közbeszerzési érdekre hivatkozva további teljesítést követel? Felfüggesztheti-e teljesítését az ajánlattevő, avagy a közbeszerzés speciális szabályai miatt ez valóban nem lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. A 138. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő

Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
Részlet a válaszából: […] ...megítélés alá esik a Kbt. 28. § (4) bekezdése alapján lehetséges ún. előzetes piaci konzultációba bevont szervezet, ám itt is feltétel, hogy az ajánlatkérő ne közöljön az érintettel olyan információt, amely meghaladja a közbeszerzési eljárás során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Nemzetközi esélyegyenlőtlenség

Kérdés: Cégünk kulturális járulék fizetésére kötelezett, így a külföldi ajánlattevőkkel szemben eleve versenyhátrányból indulunk. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy azonos helyzetbe kerülhessünk a hazai közbeszerzési pályázatokon, ami úgy véljük, a kiélezett versenyben jogos igényünk lenne? Például Magyarországon 1 százalék mértékű kulturális járulék fizetendő az 1993. évi XXIII. törvény 5. §-a szerint. Így – mint magyar cégnek – nekünk be kell fizetni az árbevétel után az 1 százalékot. Azonban egy külföldi cégnek ezt természetesen nem kell befizetnie a magyar államnak, hanem ebben az esetben magának az ajánlatkérőnek kell ezt megfizetnie. Tehát az ajánlatkérő minden esetben kifizeti ezt az összeget. Legtöbb esetben a közbeszerzések bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Mivel nagyon éles a verseny, sokszor csak 1-2 százalék ügynöki jutalékkal tudunk dolgozni, ám az 1 százalék kulturális járulék miatt sokszor veszítünk, mert nekünk ezt bele kell építeni az árba, hiszen kötelesek vagyunk befizetni az NKA-ba. Van-e valamilyen lehetőség a közbeszerzési törvényben erre az esetre, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a külföldi és a magyar ajánlattevőknek? Ha a legalacsonyabb ellenszolgáltatás a bírálati szempont, akkor kötelesek vagyunk ezt az 1 százalékot belekalkulálni az ajánlati értékbe, vagy lenne lehetőség ennek kihagyására, és valamilyen törvényi paragrafusra hivatkozva máshol említést tenni róla?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül elgondolkodtató. Esélyegyenlőségi szempontbólhátrányos helyzetben van, akit sújt a járulék, de nincs lehetőség annak aszámára előnyt biztosítani, akit sújt a járulék, hiszen így drágább aszolgáltatás, a közpénzek hatékony elköltésének célja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő, mert az ajánlatkérőerre az egyre "írta ki a közbeszerzést", azaz olyan feltételeket támasztottakár az alkalmassági követelmények meghatározásakor, akár a közbeszerzésiműszaki leírás összeállításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Kbt. szabályainak részbeni alkalmazhatósága "vegyes" pénzforrásból történő beszerzés esetén

Kérdés: Tényállás: építési beruházás megvalósítása két pénzforrásból, amelyből az egyik állami. A nagyságrend, a kettő együtt 1,2 milliárd forint. Kérdés: A lebonyolítót és műszaki ellenőrt lehet-e úgy kiválasztani, hogy csak az állami pénzből megvalósuló részhez kapcsoljuk a munkájukat, a másik részt pedig saját ellenőrzéssel végezzük – a 10 000 m2-ből 6000 m2-en egymás feletti szinteken? Kell-e alkalmazni ebben az esetben is az egybeszámítási szabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési törvény szerinttörténik-e, avagy sem. Véleményünk ugyanakkor nem tér ki a támogatásmegítélésével kapcsolatos feltételekre, részletekre, hiszen a támogatásodaítélésénél feltehetően el kellett készíteni a projekt költségvetését, ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Cserével vegyes ingatlan-adásvétel megítélése közbeszerzési szempontból

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha ingatlancserénél az egyik érték meghaladja a mértéket, és ezért bizonyos összeget még ki kell fizetni az ingatlanért, melynek következtében ez már eléri valamely eljárási rend értékhatárát?
Részlet a válaszából: […] ...amikor kimondja, hogy a fejezet szerinti eljárást nem kellalkalmazni– a Kbt. 29. §-a szerinti kivételek esetében, az ott meghatározottfeltételekkel;– a kisajátítást megelőző ingatlan-adásvétel, illetőlegingatlanok cseréje esetén, valamint akkor, – ha törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésközbeszerzési eljárás mellőzésével akkor hosszabbítható meg, ha az előzőekbenismertetett, első bekezdés szerinti feltételek teljesültek.Az ajánlatkérő legalább háromévenként – független szakértőigénybevételével – hatáselemzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.