14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Határozatlan időre kötött szerződés
Kérdés: Ajánlatkérőként meghatározott gépparkkal rendelkezünk. A géppark karbantartására közbeszerzési eljárásban kell szerződést kötnünk. Eddigi gyakorlatunk az volt, hogy kétéves időszakra szerződtünk. Most szeretnénk határozatlan időre szóló szerződést kötni. Mi ennek a feltétele?
2. cikk / 14 Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt
Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
3. cikk / 14 Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő
Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
4. cikk / 14 Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával
Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
5. cikk / 14 Alkalmasság igazolásában részt vevő teljesítésbe bevonásának ellenőrzése
Kérdés: Az ajánlatkérőnek meddig terjed a felelőssége abban, hogy az ajánlattevő az alkalmasság igazolásában részt vevőt valóban bevonja-e a teljesítésbe? Például, ha előírta, hogy csökkent munkaképességű munkavállalókat kell foglalkoztatnia az ajánlattevőnek, akkor az ajánlatkérő előírhatja-e a szerződésben, hogy ezt a teljesítés során ellenőrizheti?
6. cikk / 14 Öt évre kötött szerződés meghosszabbíthatósága
Kérdés: A felek öt évre kötnek közbeszerzés kapcsán szerződést, de további öt évvel meghosszabbítanák. Jogszerű-e ez, van-e erre lehetőség?
7. cikk / 14 Hiánypótlási felhívás, indokoláskérés címzettjei
Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdésében, illetve 69. §-ának (1) bekezdésében szereplő "a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett", illetve "és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni" megfogalmazásokat hogyan kell érteni? Az egyik ajánlattevőnek szóló hiánypótlást, felvilágosításkérést, kirívóan alacsony ár miatti indokláskérést a többi ajánlattevőnek is meg kell küldeni, vagy csak tájékoztatni kell őket arról, hogy az ajánlatkérő ilyen tartalmú dokumentumokat küldött ki?
8. cikk / 14 Kötelező részajánlattétel
Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
9. cikk / 14 Nemzetközi esélyegyenlőtlenség
Kérdés: Cégünk kulturális járulék fizetésére kötelezett, így a külföldi ajánlattevőkkel szemben eleve versenyhátrányból indulunk. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy azonos helyzetbe kerülhessünk a hazai közbeszerzési pályázatokon, ami úgy véljük, a kiélezett versenyben jogos igényünk lenne? Például Magyarországon 1 százalék mértékű kulturális járulék fizetendő az 1993. évi XXIII. törvény 5. §-a szerint. Így – mint magyar cégnek – nekünk be kell fizetni az árbevétel után az 1 százalékot. Azonban egy külföldi cégnek ezt természetesen nem kell befizetnie a magyar államnak, hanem ebben az esetben magának az ajánlatkérőnek kell ezt megfizetnie. Tehát az ajánlatkérő minden esetben kifizeti ezt az összeget. Legtöbb esetben a közbeszerzések bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Mivel nagyon éles a verseny, sokszor csak 1-2 százalék ügynöki jutalékkal tudunk dolgozni, ám az 1 százalék kulturális járulék miatt sokszor veszítünk, mert nekünk ezt bele kell építeni az árba, hiszen kötelesek vagyunk befizetni az NKA-ba. Van-e valamilyen lehetőség a közbeszerzési törvényben erre az esetre, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a külföldi és a magyar ajánlattevőknek? Ha a legalacsonyabb ellenszolgáltatás a bírálati szempont, akkor kötelesek vagyunk ezt az 1 százalékot belekalkulálni az ajánlati értékbe, vagy lenne lehetőség ennek kihagyására, és valamilyen törvényi paragrafusra hivatkozva máshol említést tenni róla?
10. cikk / 14 Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
