Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...nyújthat a kérdés megítéléséhez a Fővárosi Ítélőtábla közigazgatási ügyben hozott FIT-H-KJ-2012-83. bírósági határozata. Ennek értelmében az előzetes vitarendezési eljárást követően a felperes rendelkezésére állt a gyártói nyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Egyszerű, háromajánlatos eljárások nyilvánossága

Kérdés: Várható-e, hogy a nemzeti rezsimben lefolytatandó egyszerű, háromajánlatos eljárásoknak a potenciális ajánlattevői kör szélesítése érdekében létrejön egy portál, vagy bármilyen szolgáltatás, ahol csak a beszerzés tárgya, a határidő és ajánlatkérő kapcsolattartója, elérhetősége kerülne feltüntetésre? Így az egyszerűsítésekből adódó gyorsabb eljárás lehetősége mellett a nyilvánosság is értesülhetne a beszerzésekről?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdés f) pontja szerinti adatait,a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi és a közbeszerzési ügy befejezéséteredményező határozatát, továbbá a határozat bírósági felülvizsgálata esetén abíróság határozatát (határozatait);– kialakítja és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést kötő fél a részére határidőbenfizetett –, és ezt jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bíróságihatározat megállapította, kivéve ha a határozat keltezésének időpontja régebbiaz ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség, melyetesetenként a jogorvoslati fórum is igen szigorúan számon kér. Érdemes példakéntutalni a Db. D.417/16 /2009. számú határozatra, melyben a jogorvoslatikérelemnek helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt.50. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg aszerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított öt munkanapon belül kellfeladni. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződésesetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Mentesülés a kizáró ok hiányának igazolási kötelezettsége alól OMMF-igazolás esetén

Kérdés: Kizáró okok tekintetében építési beruházás esetében mi alapján lehet eldönteni, hogy ajánlattevőnek az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Magyar Bányászati Hivatal igazolásai közül melyiket kell csatolni az ajánlathoz?
Részlet a válaszából: […] ...céljábólhatósági nyilvántartást vezet. Az OMMF a 2005. augusztus 4. napja után elkövetett jogsértésmiatt jogerős és végrehajtható határozattal sújtott munkáltatók nevét,székhelyét, adószámát az elkövetett jogsértés jogszabályhelyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...ismert – ügyfél az eljárásban részt vesz.A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása eredményeként – fő szabály szerint – érdemi határozatot hoz, amely ellen a Kbt. 346. §-ának (1) bekezdése szerint kizárt a fellebbezés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.