3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint
Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
2. cikk / 3 Szerződésmódosítás gyakorlati kérdései
Kérdés: A szerződésmódosítás hogyan történik a gyakorlatban?
3. cikk / 3 Eljárásfajta megválasztása objektív okból előre nem tervezhető munkák esetén
Kérdés: A hóeltakarítást szeretnénk vállalkozóra bízni. Az előző év ehhez kapcsolódó költségei megközelítőleg nettó 4 millió forintot tettek ki. Milyen eljárást alkalmazzunk a következő évre kötendő szerződéshez, mivel az időjárási viszonyok nem tervezhetőek?
