Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...követelményeket, vagyis szükséges hozzá a felek egyező akarata, és a szerződés alanyváltozás miatti módosításáról is tájékoztató hirdetményt kell közzétenni.Elhatárolási kérdésként merül fel, hogy miként viszonyul egymáshoz a Ptk.-ban szabályozott és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Eseti konzorciumok létrehozása előminősítési rendszerben

Kérdés: Előminősítési rendszer esetében van-e lehetőség arra, hogy a versenyeztetésben az ajánlattevők esetenként új konzorciumokba tömörüljenek?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd, illetve az innovációs partnerség meghirdetésére előminősítési hirdetmény is közzétehető. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében előminősítési hirdetmény nem alkalmazható.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...be ajánlatot, "amennyiben a felperes vállalkozás kifogásai magára az ajánlati felhívás hiányára vagy az eljárás kiírására, a hirdetmény őt közvetlenül kizáró rendelkezéseire, vagy végül azon rendelkezésekre vonatkoznak, amelyek nyilvánvalóan érthetetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Ajánlattétel opcióra

Kérdés: Kötelező-e az opcióra ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az opcióra a hirdetmény utalt, az a becsült érték részét képezi, azaz ajánlattételkor annak ellenére az ajánlat tartalmának kötelező eleme, hogy az ajánlatkérő nem köteles igénybe venni az opciót a teljesítés során. Sőt a Kbt. 141....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

65%-os szabály eltörlésének hatása keretmegállapodásra és előminősítésre

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás esetében is meg kell maradnia a 65%-os szabálynak a már megkötött szerződéseknél a jogszabályváltozásra figyelemmel, vagy lehetőség van módosításra? Mi a helyzet előminősítés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás nem 2018. november 29-e után indult.A kormányrendelet 12. §-ának (2) bekezdése alapján az alábbiakat tartalmazza a hirdetmény, mely semmilyen módon nem utal a szerződésre:Az előminősítési hirdetményt a hirdetmények mintájáról és egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Szerződés végleges tartalma

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében a szerződésről tárgyaltak a felek. A feltöltött emlékeztetők hivatkoznak a megállapodásra, de végül a szerződés egy pontjába mégsem az a tartalom került, amiben megegyeztünk. Van-e lehetőség arra, hogy azzal a tartalommal írjuk alá a szerződést, amiben megegyezés született? (Az utolsó verziót ajánlattevőként elfogadtuk, erre a pontra nem figyeltünk, de tudjuk igazolni, hogy más volt a megállapodás a korábbiakban, aláírt jegyzőkönyvünk van róla.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 131. §-ának (1) bekezdése értelmében úgy kell megkötni a szerződést, amilyen tartalommal a végleges feltételek és szerződéstervezet, ajánlat tartalmának megfelelően a felek megegyeztek, azaz eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] ...éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő – választása szerint – a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen §-ban foglalt eltérésekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
Részlet a válaszából: […] ...olyan gazdasági szereplő is kezdeményezhet jogorvoslati eljárást, amely végül nem tett ajánlatot, ha például azt kifogásolja, hogy a hirdetmény és eljárási dokumentumok tartalma miatt nem képes ajánlattételre. Tehát akár alapelvi sérelem is állhat a háttérben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

ESPD kitöltésével kapcsolatos anomáliák

Kérdés: Elképzelhető, hogy az ESPD-ben csak az "alfa"-kérdésre kell igennel válaszolni, és semmilyen műszaki és alkalmassági kritériumot nem kell részletezni benne (árbevétel, referencia), pedig azt megjelölték az ajánlati felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...szereplőnek csak ezt a mezőt kell kitöltenie abban az esetben, ha az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő a vonatkozó hirdetményben vagy a hirdetményben hivatkozott közbeszerzési dokumentumokban jelezte, hogy a gazdasági szereplő szorítkozhat a IV....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] ...számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni: a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételének vagy közvetlen felhívás kézhezvételének, vagy dokumentáció esetében annak rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.
1
2
3