Teljesítésbe be nem vont kapacitást nyújtó/alvállalkozó polgári jogi igénye

Kérdés: Milyen polgári jogi igény illeti meg a kapacitást nyújtót/alvállalkozót, ha bevonására utóbb mégsem kerül sor?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés teljesítéséből, hiszen a Kbt. 138. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ajánlattevő az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet köteles a teljesítéshez igénybe venni.Mindazonáltal a Kbt., kivételesen ugyan, de a kapacitást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Konzorciumi tag felelőssége az új Kbt. alapján

Kérdés: Egy másik ajánlattevővel indultunk egy közbeszerzési eljárásban. A konzorciumi szerződésben vállaltuk az egyetemleges felelősséget az ajánlatkérő felé. Ha a konzorciumi partnerünk hibás teljesítése, illetve szerződésszegése miatt felmondja a szerződést az ajánlatkérő, mennyiben érint ez minket a további közbeszerzési eljárásokban való részvétel szempontjából? A jogviszonyra még a korábbi Kbt. vonatkozik. Az új szabály milyen rendelkezést tartalmaz erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...elő­írhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki– korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján vállalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Kötbér- és kárigény közvetlen érvényesítése a teljesítési biztosíték terhére

Kérdés: A teljesítési biztosítékból lehetséges-e a kötbér- és kárigény közvetlen kielégítése az ajánlatkérő által? És bíróság erre irányuló jogerős megállapítása hiányában?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből következően kárigény esetén a felek általábankárbizonyítási eljárást kezdeményeznek, és az okozott kár összegénekigazolását, ha esetleg nem tudnak a károkozó személyében megállapodni, akkorbíróságon végződik az ügy. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt

Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtásával egyidejűleg a KözbeszerzésiDöntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a kérelem benyújtását megalapozóindok igazolására szolgáló dokumentumokat. A Közbeszerzési Döntőbizottság akérelemről beérkezésétől számítva öt napon belül határoz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Hibás referencia

Kérdés: Kérdésünk referenciával kapcsolatos. Ha egyértelműen, a hiánypótlási felhívás átadásával megmondom a partnernek, hogy mit kell tartalmaznia a referenciaigazolásnak, és milyen formában kell azt megadni, s ennek ellenére nem annak megfelelően adja meg, és emiatt érvénytelenné nyilvánította ajánlatunkat az ajánlatkérő, mit tehetünk? És mi a helyzet akkor, ha a konkurens pályázónak megfelelőt ad, nekünk pedig nem?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtja be ajánlatát. Amennyiben azajánlat hiányosságot tartalmaz, vagy nem megfelelő tartalommal kerül belepéldául a referenciaigazolás vagy a pénzintézeti nyilatkozat, ezért ahiányosságért az ajánlattevő felel. A referenciaigazolás kiállítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Eredeti pályázati anyag visszaadása eredménytelen eljárás esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánít egy kiírást (eljárást), mert (utólag kiderült) szakmailag hibás volt a kiírása, vissza kell-e adni az eredeti pályázatot (pályázati anyagot) vagy sem? (A pályázat számos, közjegyző által hitelesített másolatot tartalmazott – ÁNTSZ-engedély, OEP-szerződés, kamarai tagsági igazolás stb. –, amelyek később felhasználhatóak lennének, illetve több tízezer, esetleg százezer forintos költséget okoztak az ajánlattevőnek az érvénytelenné nyilvánítással.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény hatályos rendelkezései nem tesziklehetővé a beérkezett ajánlat visszaszolgáltatását. Az iratmegőrzési idő 5 év,amely időtartam alatt nincs lehetőség az ajánlat "hasznosítására" sem, azaz nemhasználható fel a következő, esetlegesen tárgyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.