Részajánlattétel lehetőségének mellőzése közszolgáltatóknál

Kérdés: A közszolgáltatóknak nem kell indokolni a részajánlattétel lehetőségének mellőzését. Jelenti-e ez azt is, hogy vizsgálni sem kell? Vagy célszerű a fiókban tartani egy belső indoklást?
Részlet a válaszából: […] ...illetve hogy bizonyos feltételek esetén kötelezővé teszik a részekre bontást.Esetünkben a jogalkotó kifejezetten nem írja elő az indokolását a részekre bontás elhagyásának, ezért véleményünk szerint erre az ajánlatkérő nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...információt, üzleti titkot nem érintő információt kér az adatlapról, azt az ajánlatkérő köteles megadni, hiszen az ajánlattevő indokolásában ki kellett, hogy térjen a gyártói adatlap azon paramétereire, melyeket üzleti titoknak kíván nyilvánítani. Ez azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Aránytalanul alacsony ár értelmezése a gyakorlatban

Kérdés: Az eltörölt százalékos mérték meghatározása miatt az aránytalanul alacsony ár okán történő indokláskérés kapcsán várható-e egyértelmű iránymutatás (például a Közbeszerzési Hatóság részéről), arra vonatkozóan, hogy mi minősül aránytalanul alacsony árnak? (Kbt. 72. §.)
Részlet a válaszából: […] ...arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű ajánlat esetében kötelező az ajánlatkérőnek aránytalanul alacsony árral kapcsolatban indokolást kérnie. Az új szabályozás teljes mértékben az ajánlatkérőre bízza annak eldöntését, hogy az adott ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Hiánypótlás nemteljesítése

Kérdés: Mi a következménye az új Kbt. alapján annak, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást? Van-e különbség a megítélésben, ha olyan hiányt nem pótolunk, ami értékelési szempont volt?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti titoknak, és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja, vagy a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő – a)-f) pontok.A rendelkezések közül a d), e) és f) pontokban foglaltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...alapján, a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen alkalmassági feltétel elő­írása nem szükséges. Nem szükséges külön indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Fedezetismertetés és az eljárás eredménytelenné nyilvánításának kapcsolata az új Kbt.-ben

Kérdés: Mikor kell ismertetni a fedezetet ahhoz, hogy "eredményteleníteni" lehessen indokolás nélkül az eljárást?
Részlet a válaszából: […] A fedezetismertetés az új Kbt. értelmében már csak lehetőség, mely akár a hirdetményben, akár a hirdetmény mellett elküldött kérelemben – Kbt. 75. §-ának (4) bekezdése – megtörténhet, továbbá az ajánlatkérőnek lehetősége van a bontás megkezdése előtt ismertetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Aránytalanul alacsony ár építési beruházásnál

Kérdés: Mikor vizsgálandó építési beruházásnál az aránytalanul alacsony ár?
Részlet a válaszából: […] ...és az ajánlat alacsonyabb a rezsióradíjnál, akkor automatikusan aránytalanul alacsony árnak minősül. Ebben az esetben tehát nincs további indokoláskérési, vizsgálati kötelezettsége az ajánlatkérőnek.A rendelet 25. §-ának (1) bekezdése szerint amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.