Indikatív ár bizonytalansága

Kérdés: Indikatív ajánlatkérés során a gazdasági szereplők sok esetben jelzik számunkra, hogy az általuk megadott indikatív árak csak bizonyos euró/forint árfolyamszintig és bizonyos ideig tarthatóak. Ilyen esetben az ajánlatkérő hogyan tudja betartani a becsültérték-felmérés szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...alapvetően befolyásolja a közbeszerzési dokumentumok tartalmát, kezdve az eljárási szinttől, az alkalmassági követelményeken át az árindokolás-kérésig, az ajánlatkérőkre hárul a feladat, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésének menetét újratervezzék.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Árindokolás szempontjai

Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
Részlet a válaszából: […] ...korábbi számainkban is foglalkoztunk.A Kbt. 72. §-a egyértelmű kötelezettségként írja elő az ajánlatkérő számára, hogy írásban indokolást kérjen, ha valamely ajánlat a megkötni kívánt szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
Részlet a válaszából: […] ...a meghívásos eljárás választható feltétel nélkül, ettől azonban nem kell megijedni. A Kbt. a tárgyalásos eljárás választását ugyan indokoláshoz és megfelelő jogalap választásához köti klasszikus ajánlatkérő esetében, ez azonban nem olyan szigorú feltétel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Rezsióradíj kötelező vizsgálata

Kérdés: Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 8/A. §-a előírja az ajánlatban alkalmazott minimális rezsióradíj kötelező vizsgálatát. Ez alapján aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A rezsióradíjat minden esetben kötelező-e vizsgálni építési beruházás esetén, vagy csak akkor szükséges a vizsgálat, ha az ajánlati ár egyébként aránytalanul alacsonynak minősül a Kbt. rendelkezései szerint vagy az ajánlatkérő döntése alapján? Ha kötelező a vizsgálata, akkor ez hogyan biztosítható? Az árazott költségvetésből ugyanis legtöbbször ez nem derül ki. Kérjünk egy nyilatkozatot az ajánlatban az alkalmazott rezsióradíj mértékéről? Esetleg egy nyilatkozatot arról, hogy figyelembe vette-e az ajánlattevő az előírt összeget?
Részlet a válaszából: […] ...megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél;– az ajánlatkérő a Kbt. 69. §-ának (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében köteles arra vonatkozóan is tájékoztatást kérni, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Fedezet értelmezése a közszolgáltatók gyakorlatában

Kérdés: Várható-e a fedezet kifejezés eltűnése a közbeszerzési szabályozásból? (Értelmezése közszolgáltatóként nagyon sok problémát okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...nem egyedi jelenség, hiszen az ajánlatok bontásakor felolvasott fedezet egyben lehetővé teszi az aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokoláskérés előrejelzését az ajánlattevők számára, továbbá elvileg visszafogja a jogszerűtlenül eredménytelenné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Rezsióradíj alkalmazása

Kérdés: Kötelező-e alkalmazni a közbeszerzési pályázatoknál az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított rezsióradíjat (minimum nettó 1930 Ft/óra)?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiak szerint:– Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényegesajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást kötelesírásban kérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásbanértesíteni, ha az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rendelkezésre álló fedezet eltérése a becsült értéktől

Kérdés: A Kbt. 62. §-ának (4) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban van-e bármely előírás, gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a szerződés teljesítéséhez az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértéke mennyiben térhet el jogszerűen a közbeszerzés – Kbt. 11-18. § rendelkezéseinek alapján számított – becsült értékétől? Az ajánlatkérőnek milyen módon kell dokumentálnia a rendelkezésre álló anyagi fedezet meglétét és megállapításának körülményeit?
Részlet a válaszából: […] ...köti az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlatielemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásbankérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni,ha az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Beszerzés mennyiségének meghatározása

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy a Kbt. 46. §-a alapján az ajánlatkérőnek két lehetősége van a mennyiség meghatározására: pontos mennyiséget ad meg, vagy egyirányú százalékos eltéréssel határozza meg a megadott mennyiségtől való eltérés lehetőségét? Álláspontom szerint a százalékos egyirányú eltérés lehetősége akkor irány­adó, ha az ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a beszerezni kívánt mennyiséget (például földgázenergia). A százalékban meghatározott egyirányú eltérés nemcsak egy variáció, ha nem tudja az ajánlatkérő pontosan megadni a mennyiséget, hanem az egyetlen variáció. Véleményem szerint, ha az ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a mennyiséget, akkor százalékosan köteles meghatározni a megadott mennyiségtől való eltérés lehetőségét, és csak egyirányú eltérés lehetséges. A hatályos Kbt.-re, annak miniszteri indokolására, valamint a döntő­bizottsági gyakorlatra is figyelemmel az új Kbt. sem ad lehetőséget arra, hogy az ajánlatkérő a megadott mennyiségtől korlátlan mennyiséggel való eltérést írjon elő a felhívásban akár lefelé, akár felfelé. Jól értelmezem a hatályos szabályozást?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 46. §-ának (2) bekezdése a következők szerintfogalmaz: a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy azajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli,és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben

Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő az értékelésszempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamintindokolást köteles írásban kérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőtegyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.