6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Hivatalos inflációs rátát meghaladó áremelés
Kérdés: 2006-ban tartós élelmiszer beszerzésére kötöttünk szerződést. Ebben szerepelt, hogy a mindenkori KSH által kiadott fogyasztóiár-indexeket lehet figyelembe venni a termékek árainál. A szállítónk szerint viszont az étolaj, mák, száraz hüvelyesek esetében a fenti indexek nem követik oly mértékben az áremelkedést, mint a valóságban. Szeretné a termékek árát nagyobb mértékben emelni, mint amit a KSH kiadott, hivatkozással a Kbt. 303. §-ára. Megteheti-e ezt a vevővel szemben? A paragrafus szerinti hivatkozást, azaz a beállott körülményt a 2007. évi gyenge terméssel, szárazsággal magyarázza, mely szerint neki a fenti termékeket fél, illetve harmadáron kellene értékesíteni, mint ahogyan beszerzi. Kérdésünk, hogy jogos-e az állítása?
2. cikk / 6 Szerződésmódosítás kezdeményezésének jogszerűsége
Kérdés: Iskolánk – konyhájának nyersanyagszükségletéhez – (európai uniós értékhatár feletti) nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával szerződést kötött húsbeszállításra egy vállalkozóval 2005. szeptember 13-án, 4 éves időtartamra. A kiírás szerint bírálati szempont volt az áremelés mértéke (évente egyszer a mindenkori KSH adatai szerint infláció 0 százaléka 10 pont, 50 százaléka 5 pont, 100 százaléka 0 pont). Az említett vállalkozó 0 százalékos áremelést vállalt 4 évre, ezzel nyerte el a pályázatot. 2006. július 28-án kelt levelében a Kbt. 303. §-ára hivatkozva (szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) 15 százalékos áremelést kezdeményezett – nem az infláció százalékában, hanem egyszeri áremelésként – azzal, hogy ha ezt nem fogadjuk el, felbontja a szerződést. A szerződésünkben erre nincs külön utalás. Milyen lehetőség van a probléma megoldására? Módosítható-e a szerződés? Egyszeri áremelés után a szerződés változatlanul hagyása mellett milyen szankciókat von maga után a módosítás a felekre? A kiírónak milyen jelentési kötelezettségei vannak?
3. cikk / 6 Határozatlan idejű szerződés fenntarthatósága
Kérdés: Az (időszakos tevékenységet végző) ajánlatkérő a szolgáltatás területén a Kbt. hatálya alá tartozik. Határozatlan idejű szerződése van a beszállítóval, amelyben maximális keret nincs meghatározva. Fel kell-e, illetve mikor kell felbontani ezt a szerződést?
4. cikk / 6 Becsült érték meghatározása hitelfelvételnél
Kérdés: Települési önkormányzatunk fejlesztési célú hitelt kíván felvenni egy év türelmi idővel 10 év futamidőre. Piackutatás során a pénzintézetek részéről eltérő vélemények hangzottak el az ellenszolgáltatás Kbt. szerinti meghatározásáról. A Kbt. 38. §-ának mely pontja, bekezdése alkalmazandó a becsült érték megállapításánál?
5. cikk / 6 Beszerzések összevonása, infláció kezelése a közbeszerzésben
Kérdés: Gyermekétkeztetésnél mely alapanyagok beszerzését kell összevonni, és melyek szerezhetők be önállóan? Ha az élelmiszer-alapanyagok beszerzésére például 3 évre szeretnénk szerződést kötni – hogy ne kelljen évente az eljárást lefolytatni – hogyan kezelhető szabályosan a sajnos minden évben bekövetkező áremelés?
6. cikk / 6 Szerződéses ár változása régi Kbt. hatálya alatt kötött megállapodás esetén
Kérdés: Az új közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően határozatlan idejű szerződést kötöttünk partnerünkkel. A szerződés megkötésekor megállapodtunk abban, hogy a szerződés szerinti ár az inflációs ráta figyelembevételével, a felek megegyezésével módosulhat. (Nem a KSH szerinti inflációs rátának megfelelően.) Szerződéses partnerünk áremelési szándékot jelentett be, és a javasolt áremelés mértéke nem éri el az inflációs rátát. Elfogadható-e az áremelés, vagy közbeszerzési eljárással új partnert kell kiválasztani?