Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége

Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
Részlet a válaszából: […] ...meghagyása szintén jelentős módosításnak minősült volna, tehát az 55. § (6) alkalmazásával nem volt reparálható. A jogorvoslati fórum kiemeli azt a tényt, hogy a közbeszerzési eljárásban az 1. részben 13 gazdasági szereplő, a 2. részben 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Teljesítésigazolás kiadásának megtagadása

Kérdés: Mit tegyünk, ha az ajánlatkérő kifogástalan teljesítés esetén nem adja ki a teljesítésigazolást, és emiatt – a szerződés értelmében – nem állíthatjuk ki a számlát?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 130. §-a értelmében az igazolást az ajánlatkérőnek ki kell adnia az alábbiak szerint:– az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb az ajánlattevőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítása tehát a 22. § (1) bekezdésa), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérők esetében kötelezettség, melyetesetenként a jogorvoslati fórum is igen szigorúan számon kér. Érdemes példakéntutalni a Db. D.417/16 /2009. számú határozatra, melyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...megkötöttszerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatbankérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra,illetőleg kérelmezett békéltetési eljárásokra kell alkalmazni. A kérdés azértis életszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő köteles bejelenteni ahirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítását, s elképzelhető, hogyhivatalból jogorvoslat indul az ajánlatkérő ellen, még akkor is, ha adottesetben jogszerű az eljárás alkalmazása. Fontos tehát, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.