Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint, amennyibenjogorvoslati eljárás indul, az ajánlatkérő nem kötheti meg a szerződést az ügyérdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatmeghozataláig, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése] megsértésévelkötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy aszerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egybenolyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Jogorvoslati határidők és költségek

Kérdés: A jogorvoslati határidők az idén azonosak a korábbi Kbt.-beli rendelkezésekkel? És hogyan alakulnak a jogorvoslati eljárás költségei?
Részlet a válaszából: […] A jogorvoslati kérelemre, illetve a kérelem benyújtásánakhatáridejére vonatkozó hatályos szabályozás a következő.A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyébérdekelt (kérelmező)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] Eredetileg a Kbt. 2010. január 1-jétől közösségi, majd 2010.július 1-jétől nemzeti eljárásrendben kötelezte a közbeszerzési eljárásokszereplőit, hogy eljárásaikat elektronikusan bonyolítsák le. A kötelezésrevonatkozó szabályt, valamint további, a Kbt.-ben található...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] ...28 napot várt a hiánypótlási felhívás kibocsátásával,majd egynapos határidőt adott, hogy a 30. napon eredményt hirdethessen, akkor ajogorvoslati eljárás során az ajánlattevő esélyegyenlőtlen helyzetbe hozásakönnyebben bizonyítható. A határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Részteljesítésről szóló tájékoztató közzétételének elmulasztása

Kérdés: A szerződés "Kbt.-ben meghatározott esetben fennálló" részteljesítéséről szóló tájékoztató közzétételi kötelezettségének elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár, határozatlan időre kötött szerződés esetében az egy év elteltét követően meddig lehet e kötelezettségnek eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéses teljesítéséhez kötött, de az éves teljesítést minden,a szerződés hatálybalépését követően eltelt évben figyelni kell. Jogorvoslati eljárás a későn feladott vagy fel nem adotthirdetménnyel kapcsolatban a Kbt. alábbi általános szabályai alapján indulhatKbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Mérlegelési jogkörben meghatározott érvényességi követelmények megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő mérlegelési jogkörében meghatározott egyéb érvényességi követelmények esetében tehet-e kifogást (megtámadhatja-e azokat) az ajánlattevő? Ha igen, milyen határidővel és milyen fórum előtt?
Részlet a válaszából: […] ...számított 15 napig, vagy a tudomásra jutástól – amely maximum amegjelenést követően 15. napon történik – számított 15 napig lehet ajogorvoslati eljárást kezdeményezni. Amennyiben a második példát vesszük alapul, úgy azajánlattevő jogát sértő döntéstől, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Szakmai ellentmondások a kiírásban

Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ötéves sterilitást írt elő olyan olyan radiofarmakonok esetében, amikor a termék a gyártástól számított két héten belül elbomlik. Számos ilyen, szakmailag értelmezhetetlen feltétel szerepel a kiírásokban. Kérdésünk, hogy az ellentmondó, szakmailag értelmezhetetlen szerződéses kitételek esetében mi a megfelelő eljárás annak érdekében, hogy ne zárják ki az ajánlattevőt, de ne kelljen betarthatatlan szerződéses részeket elfogadnia?
Részlet a válaszából: […] ...nem módosítja felhívását (dokumentációját), illetve atárgyalások során nem áll el a vitatott szerződési feltételtől, akkorjogorvoslati eljárásban támadható meg az értelmezhetetlen feltétel. Végsőlehetősége, hogy nem tesz ajánlatot. A kérdéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevőnem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte.A legpontosabban a jogorvoslati eljárás esetében fogalmaz ajogalkotó, mivel itt a közbeszerzéshez támogatást nyújt, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...nem jelenti az üzleti titok feloldását azérvényes ajánlatot tevők vonatkozásában. A Kbt. szabályozza az üzleti titok kérdéskörét ajogorvoslati eljárásokban is. A 336. § (1) bekezdés értelmében a KözbeszerzésiDöntőbizottság által tartott tárgyaláson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
1
2