GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatuk érvénytelenné vagy a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánításával, akkor akár előzetes vitarendezési kérelemmel, akár jogorvoslati kérelem benyújtásával lehetőségük van az ajánlatkérői döntés felülvizsgálatának kezdeményezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] ...iránti kérelmet a Közbeszerzési Hatósághoz kell benyújtani. Sikeres öntisztázás esetén a szerv (vagy az annak határozatát kérelemre felülvizsgáló bíróság) jogerősen kimondja, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat benyújtását megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Döntőbizottsági állásfoglalás a hamis adatszolgáltatás kérdésében

Kérdés: Ki kell-e mondania a Döntőbizottságnak a hamis adatszolgáltatást, vagy elég, ha az ajánlatkérő megállapítja azt az eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...tett, és a kizárásnak a 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feltételei fennállnak.Erre akkor kerülhet sor, ha egyrészt a jogorvoslati kérelemben felmerül a hamis adatszolgáltatás, másrészt a jogorvoslati fórum maga megállapítja, hogy a jogorvoslati eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Jogorvoslati eljárás kilátásba helyezésének jogkövetkezményei

Kérdés: Lehet-e bármilyen jogi következménye az eljárás során annak, ha egy ajánlattevő jogorvoslati eljárással fenyegetőzik?
Részlet a válaszából: […] ...jogtalan befolyásolási kísérletnek minősítette azt a kérelmezői nyilatkozatot, mely szerint amennyiben az előzetes vitarendezési kérelemben részletesen ismertetett indokait nem fogadja el az ajánlatkérő, akkor a kérelmező további jogi lépésekre kényszerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő megbízhatóságát, valamint bemutatni azokat az intézkedéseket, melyeket a Hatósághoz benyújtott öntisztázásra vonatkozó kérelem kezdeményezését megelőzően tett a gazdasági szereplő annak érdekében, hogy több hasonló eset ne forduljon elő működése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Öntisztázás a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban hogyan működik az öntisztázás új Kbt.-ben megjelent intézménye? (Elsődlegesen a törvényszöveg értelmezését kérjük.)
Részlet a válaszából: […] ...igazolják-e a megbízhatóságát.Az eljárást a kizáró okkal érintett gazdasági szereplőnek kell a Hatóságnál kérelmeznie, és a kérelemmel együtt be kell nyújtania azokat a bizonyítékokat, amelyek a saját hatáskörben megtett intézkedéseit mutatják be a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...kihirdetése a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépésétkövető egy évnél későbbi időpontban történik.Az ajánlatkérő kérelemre – annak kézhezvételétől számítottkét munkanapon belül – köteles tájékoztatni a más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Kizáró okokra, alkalmasságra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokra, alkalmasságra és ezek igazolására vonatkozó Kbt.-beli szabályok? Ha igen, mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés hatálybalépését követő 1 évnél későbbiidőpontban történik;– a 63. § (10) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek,kérelemre, tájékoztatnia kell más közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét arról,ha az ajánlattevő korábbi (öt évnél nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Felkerülés a minősített ajánlattevők jegyzékére

Kérdés: A gyakorlatban hogyan lehet felkerülni a minősített ajánlattevők jegyzékére?
Részlet a válaszából: […] ...amennyibenárubeszerzésnek vagy szolgáltatásmegrendelésnek minősülő, azonos kategóriábatartozó teljesítései körében nem rendelkezik a kérelem beadását megelőző 3évben évenként legalább 1, az előírt módon igazolt referenciával; építésiberuházásnak minősülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülés "haszna"

Kérdés: Mi az értelme a minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülésnek, ha gyakorlatilag szinte valamennyi ajánlatkérő szigorúbb minősítési szempontokat határoz meg a kizáró okok és azok igazolási módja tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...= árubeszerzésnek vagy szolgáltatásmegrendelésnek minősülő,azonos kategóriába tartozó teljesítései körében nem rendelkezik a kérelembeadását megelőző 3 évben évenként legalább 1, az előírt módon igazolt referenciával;= építési beruházásnak minősülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.
1
2