Tankerületi intézmény közbeszerzési értékhatár alatti beszerzése

Kérdés: Egy tankerület intézménye uniós forrásból szeretne árubeszerzést megvalósítani (számítógép, monitor, nyomtató, szoftver), a becsült érték nem éri el a 8 millió forintot. Szükséges a KEF-portálról a versenyt újraindítani, vagy lehet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kezdeni, esetleg verseny nélkül vásárolni?
Részlet a válaszából: […] ...Központ (KLIK) ebben az esetben a közbeszerzés alanya, mely esetben sem a tankerület, sem az intézmény nem indíthat saját jogon közbeszerzési eljárást. A KLIK a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, azaz beszerzései során tekintettel kell lennie arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...-közbeszerzést legfeljebb két közbeszerzésre lehet szétbontani. A nagyobb értékűközbeszerzésre akkor is a IV. vagy V. fejezet szerinti közbeszerzési eljárástkell lefolytatni, ha becsült értéke nem éri el a közösségi értékhatárt. Akisebb értékű közbeszerzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...árbevétele nem éri elaz éves nettó egymilliárd forintot;– ha az ajánlatkérő az első bekezdésnek megfelelően fennkívánja tartani a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát, ezt azajánlattételi felhívásban jeleznie kell – Kbt. 253. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén – értékhatár függvényében

Kérdés: A Kbt. 2009. április 1-jén hatályba lépő módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), úgy az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték között a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben 2009. április 1-jét követőenhirdetményes eljárást kell lefolytatni – főszabályként egyszerű közbeszerzésieljárást, vagy közösségiből lehet "kölcsönvenni" nyílt, meghívásos,versenypárbeszéd vagy keretmegállapodásos eljárást is a Kbt. 251....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Eljárásfajta alkalmazása építési beruházásnál

Kérdés: Tanulmányozva a 2009. április 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket, az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályaira szeretnék rákérdezni. Ha jól értelmezem ezt az eljárásnemet, a hirdetmény nélküli (Kbt. 252. §) tárgyalásos eljárás alkalmazását a törvény pontosan rögzíti, hogy mikor milyen feltételek mellett lehet alkalmazni, de a Kbt. 249. §-a, valamint a 253. §-a szerinti, hirdetménnyel induló eljárásnál nincsen kitétel az alkalmazásra, azt bármikor alkalmazhatom, nemzeti és közösségi értékhatárnál is? Ennél a fejezetnél nem feltétel, csak az ajánlatkérő az eljárásban alkalmazhatja, hogy a részvétel jogát fenntartja az éves nettó 1 milliárd forint árbevétel alatti ajánlattevők számára. Ennél a fejezetnél csak egy alkalmazhatóságra szóló feltételt találtam, az az építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a 200 millió forintot. Tehát ha az ajánlatkérő nem kívánja a részvétel jogát fenntartani az 1 milliárd forint alatti árbevételű ajánlattevőknek, és építési beruházása nem éri el a 200 milliót, lehet alkalmazni bármely esetben?
Részlet a válaszából: […] ...közösségi rezsimbenalkalmazhatnánk. Ennek értelmében a Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése alapjánajánlatkérő az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogátfenntarthatja az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Szolgáltatási koncesszió

Kérdés: Milyen előírásokat tartalmaz a Kbt. a szolgáltatási koncesszióra?
Részlet a válaszából: […] ...átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.A Kbt. – közösségi értékhatárokat elérő értékű általános, illetve különös közbeszerzési eljárásokra vonatkozó – 23. §-a, valamint 167. §-a a közbeszerzési tárgyak közül kiemeli a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Pótmunkák megrendelése

Kérdés: Az ajánlati felhívásban van-e lehetőség arra, hogy a pótmunkákról is rendelkezzen az ajánlatkérő, vagy pótmunkák esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás módosítása, kiegészítése, esetleg új eljárás kiírása szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...kiírás eleve tartalmazta a pótmunkával kapcsolatos tudnivalókat. Ilyenkor ugyanis valamennyi ajánlattevő számításba veszi azt, és a közbeszerzési eljárás lezárását követően megkötött megállapodás is kitér – értelemszerűen – a pótmunkákra.Felhívjuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Keretmegállapodásos eljárás a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Milyen külön előírások vonatkoznak a központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásokra? Mely jogszabály határozza meg az eljárási rendet?
Részlet a válaszából: […] ...beszerző szervezet keretmegállapodásos eljárást alkalmazhat a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül általa lefolytatott közbeszerzési eljárások során. A keretmegállapodásos eljárás két részből áll.Az eljárás első részében a központi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.