Nem központosított közbeszerzési igény egybeszámítása a központosított beszerzési igénnyel

Kérdés: Amennyiben a KEF-portálon nem beszerezhető egy irodaszer – mivel az nem szerepel a KEF-es keretmegállapodásban –, azonban az ajánlatkérő KEF-es megrendeléseinek az értéke már elérte a nettó 15 millió forintos értékhatárt, akkor ebben az esetben azt a bizonyos 1 db pár ezer Ft-os irodaszert, amely nincs a keretmegállapodásban, csak közbeszerzés lefolytatásával tudjuk beszerezni?
Részlet a válaszából: […] ...igény egybeszámítandó a központosított beszerzési igénnyel. Ennek következtében pedig a kérdésben jelzett esetben fennáll a közbeszerzési kötelezettség. Nincs lehetőség a néhány ezer forintos termék leválasztására, hiszen akkor elvileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Mentesülési helyzet az ajánlatkérők egymás közötti szolgáltatása esetén

Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja esetében fennállhat-e egy olyan jogszerű mentesülési helyzet, amelyben az ajánlatkérőként szerződő fél klasszikus ajánlatkérő, míg az ajánlattevőként szerződő fél közszolgáltató ajánlatkérő (Kbt. 6-7. §), vagy a támogatás igénybevételére tekintettel ajánlatkérő [Kbt. 5. § (2) bekezdése], vagy egyedi/önkéntes ajánlatkérő [Kbt. 5. § (4) bekezdése]?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés a közbeszerzési ajánlatkérők egymás között létrejövő jogviszonyát mentesíti a közbeszerzési kötelezettség alól meghatározott egyéb körülmények fennállása esetén.A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja alapján a törvényt nem kell alkalmazni az 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Kbt. 5. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezésének hatása folyamatban lévő eljárásra

Kérdés: Hogyan kell a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését értelmezni abban az esetben, ha a támogatás felhasználása már megkezdődött?
Részlet a válaszából: […] 2019. december 19-én hatályba lépett a közbeszerzésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CXX. törvény 18. § (1) bekezdésének 2. és 3. pontja, mely hatályon kívül helyezte a Kbt. 5. § (3) és (5) bekezdését, illetve a 21. § (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Közös vállalkozások a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. új, 173. § (4) bekezdésének b) pontja alapján mentesülést enged a törvény a közbeszerzési eljárás alkalmazása alól, amennyiben az ajánlatkérő olyan közös vállalkozással köt szerződést, amelynek maga is tagja, feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és feltéve, hogy a létesítő okirata kiköti, hogy a vállalkozást létrehozó ajánlatkérők legalább ugyanennyi ideig a vállalkozás tagjai maradnak. A Kbt. 173. § (4) bekezdésének b) pontjával összefüggésben kérdéseim az alábbiak: - Milyen gazdasági társasági vagy egyéb formákat kell közös vállalkozásnak tekinteni, különös tekintettel arra, hogy a holding – mint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben nem szabályozott, de a gazdasági kapcsolatokban jelen lévő gazdasági társulási forma –, illetőleg az elismert vállalatcsoport – mint a 2006. július 1-jétől hatályba lépő új Gt.-ben szabályozott, elkülönült jogalanyisággal nem rendelkező társulási forma – közös vállalkozásnak minősül-e? - Amennyiben a közös vállalkozás tagjai önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, akkor az ajánlatkérő – aki tagja a közös vállalkozásnak – mentesülhet-e a közbeszerzési eljárás alkalmazása alól, ha a közös vállalkozás egy más tagjával köt szerződést? - A közös vállalkozást létrehozó ajánlatkérőknek azon kötelezettségvállalását, hogy legalább három évig a közös vállalkozás tagjai maradnak, a létesítő okiratnak kell tartalmaznia, vagy az uralmi szerződés, illetőleg a szindikátusi szerződés is tartalmazhatja-e azt? (Ugyanis a gazdasági tevékenység végzésére irányuló holdingtársaságok nem rendelkeznek közös alapító okirattal, csupán szindikátusi szerződéssel, illetőleg az új Gt. az elismert vállalatcsoporton belüli szerződésként az uralmi szerződést nevesíti.)
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem közös vállalkozási forma. A második kérdéssel kapcsolatban: amennyiben a közösvállalkozás jön létre, úgy igen, mentesül a közbeszerzési kötelezettség alól azajánlatkérő.Végül válaszunk a harmadik kérdésre: a vonatkozó törvényértelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Központi költségvetési szerv mentesülése a közbeszerzés kötelezettsége alól

Kérdés: Központi költségvetési szerv a minisztériumához tartozó kht.-val közbeszerzés alá esik-e akkor, ha az egyéb feltételnek megfelel? (A tulajdon a minisztériumé 100 százalékban, a kht. bevétele is csak onnan származik.)
Részlet a válaszából: […] ...közötti megállapodás nem minősül közbeszerzésiértelemben szerződésnek, azaz a megállapodás megkötésére a minisztériumnaknincs közbeszerzési kötelezettsége. A központi költségvetési szerv csak akkormentesülne a közbeszerzési kötelezettség alól, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.