Automatikus szerződésmódosítás utólagos beépítése a szerződésbe

Kérdés: A Kbt. 141. §-a értelmében egy automatikus szabály épülne be a szerződésbe, de ezt nem kötelező közzétenni, ha jól értjük. Valóban így kell érteni a 141. §-t?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződés módosításának egyik esete, amikor maga a szerződés tartalmaz automatizmust, melyben a felek eredetileg megegyeztek. Amennyiben erre nem került sor, hanem az automatikus szerződésmódosítást később kívánják a felek a szerződés részévé tenni, erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Hirdetmény közzététele szerződésben rögzített tartalmi elem változása esetén

Kérdés: A Kbt 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti módosulásról kell hirdetményt feladni akkor, ha például lehívom az opciót vagy indexálom az árat?
Részlet a válaszából: […] ...válasz megadásában, mivel kivételként kezeli a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja jogalapját a hirdetmény módosításáról történő közzététel vonatkozásában.A hivatkozott 141. § (7) bekezdése értelmében, a (4) bekezdés a) pontja szerinti eset kivételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Opciógyakorlás minősítése

Kérdés: A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja szerint minden esetben szerződésmódosításnak minősül-e a szerződésben rögzített opcionális mennyiség/keretösszeg lehívása? Az opció gyakorlásának valamennyi feltétele, mennyisége/összege a szerződésben rögzítésre került. Tekintettel arra, hogy az említett rendelkezés módosításról, illetve módosulásról is szól, további kérdésünk, hogy az opció gyakorlása módosításnak vagy módosulásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...aktív módosítását. Ezt erősíti a 141. § (7) bekezdése is, amikor az a) pont szerinti módosításról nem írja elő hirdetmény közzétételét. Ez egyben azt is jelenti, hogy maga a szerződés tartalmilag módosul, hiszen az opció igénybevételével ugyan nem változik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...módosítási jogalap, mely szintén a (6) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül módosítható. Ez az a jogalap, mely korábban hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja volt, s a továbbiakban, amennyiben a feltételek fennállnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...tudatában versenyképesebb árat tudott volna megajánlani. A szerződés ilyetén módosítása tehát a 303. §-ba ütközik,közzététele esetében várhatóan hivatalból indul jogorvoslati eljárás azajánlatkérővel szemben.[A fentiekhez kapcsolódóan rögzítjük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Szerződésmódosítás gyakorlati kérdései

Kérdés: A szerződésmódosítás hogyan történik a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...vezethetővissza, amelyekért valamelyik fél felel.Mint az a fentiekből látható, a szerződés módosításávalkapcsolatban a hirdetmény közzétételét követően érhetik meglepetések az ajánlatkérőt,ezért érdemes a törvény 303. §-ában foglalt előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás első részében meghatározott. Tehát ennek alapján dől elmajd, hogy ki adja a legkedvezőbb ajánlatot a hirdetményt közzététele nélkülindított tárgyalásos eljárásban. A Kbt. 236. §-ának (1) bekezdése alapján azajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Eljárásfajta megválasztása objektív okból előre nem tervezhető munkák esetén

Kérdés: A hóeltakarítást szeretnénk vállalkozóra bízni. Az előző év ehhez kapcsolódó költségei megközelítőleg nettó 4 millió forintot tettek ki. Milyen eljárást alkalmazzunk a következő évre kötendő szerződéshez, mivel az időjárási viszonyok nem tervezhetőek?
Részlet a válaszából: […] ...pedigszolgáltatás esetében 2005-ben 10 millió forint, úgy várhatóan egyszerű eljáráslebonyolítására van szükség, amelyet hirdetmény közzététele nélkül lehet majdlefolytatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.