Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] ...a pótmunkának maximuma, de amennyiben a pótmunka hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kerül beszerzésre, úgy az eredeti szerződéses érték feléig terjedhet az alábbi korlát miatt.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Szükséges, felmerülő munkák kezelése

Kérdés: Az építési beruházás kivitelezési szakaszában műszaki szükségességből felmerülő munkák szakszerűen és jogszerűen hogy rendezhetők? (Tekintettel: EU-s támogatásra, kiegészítő építési beruházásra, szerződésmódosításra, változtatási utasításokra stb.)
Részlet a válaszából: […] ...ateljesítés része a többlettevékenység, amennyiben pótmunka merül fel szinténátalánydíjas szerződés esetében, akkor hirdetmény közzététele nélkülitárgyalásos eljárás lefolytatására van lehetőség. Tételes elszámolás során akár pót-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Elhatárolási kérdések építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében hogyan határolható el egymástól pontosan a többletmunka, a pótmunka és a kiegészítő beruházás? A kiírt beszerzés vállalkozási szerződésében mekkora tartalékkeretet lehet megjelölni, abban milyen feltételekkel lehet többletmunkára és pótmunkára forrásokat elkülöníteni? Amennyiben többletmunka, pótmunka vagy kiegészítő beruházás szükségessége merül fel, úgy milyen eljárásokat kell követni?
Részlet a válaszából: […] ...jellege, bonyolultsága más és más. A közbeszerzési törvény csak akiegészítő beruházás tekintetében teszi lehetővé hirdetmény közzététele nélkülitárgyalásos eljárás lefolytatásának lehetőségét, a többlet- és pótmunkákat, éstekintettel arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Pályáztatási kötelezettség fennállása

Kérdés: Karbantartási anyagok tárgyában sikertelen egyszerű, közzététel nélküli eljárást folytattunk le két alkalommal. Anyagcsoportokra kértünk részajánlatokat a közelben lévő valamennyi nagy barkácsáruháztól és kiskereskedőktől egyaránt. Atervezett beszerzési költség éves szinten 4-5 millió forint, az összes karbantartási anyagra. Az első sikertelen pályázat után megkérdeztük az érintetteket, hogy miért nem pályáztak? Kiderült, hogy nem forgalmazzák teljeskörűen az egy-egy anyagcsoportba tartozó termékeket, s tekintettel az általunk felhasznált "csekély" mennyiségre, nem is kívánnak vele foglalkozni. Továbbá a pályázat elkészítésével járó többletmunka s siker esetén a forgalomnövekedés nem áll arányban egymással. Feltételezem, azt javasolják, hirdessük meg a Közbeszerzési Értesítőben beszerzési igényünket. Ezt meg is tesszük, ám mivel a teljesítésben csak olyan pályázók vehetnek részt, akik kb. 10 km-en belül elérhetők – hiszen a karbantartásianyag-igény többsége sürgős beszerzéseket tesz szükségessé, s nem tudjuk vállalni a nagy távolsággal járó többletköltségeket, sem időben, sem szállítási kapacitásban – mi a helyzet, ha nem tudunk többszöri pályázatkiírás esetén sem sikeres eljárást lebonyolítani, meddig kell pályázni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az összes karbantartási anyagra változatlanul egyszerződést akarnak kötni, és ennek becsült (tervezett) értéke éves szinten 4-5millió forint, akkor a közbeszerzési kötelezettség fennáll mindaddig, amígeredményes nem lesz az eljárásuk, és szerződést nem tudnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.