Hamis adatszolgáltatás megállapíthatósága

Kérdés: Cégünk közbeszerzési pályázaton ajánlatadóként vett részt, ugyanezen a pályázaton egy konkurens cég szintén részt vett, és 10 százalék feletti alvállalkozóként megnevezte cégünket – ezt beleegyezésünk és tudtunk nélkül tette. A kiírás szerinti kizáró okokat az alvállalkozóra (azaz a mi cégünkre) vonatkozóan természetesen nem tudta igazolni. A kiíró a Kbt. 70. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kizárta a 10 százalék feletti alvállalkozóként cégünket megjelölt ajánlatadót és a mi cégünket is. A kiíró sem kért a hiánypótlásban (megengedett volt a teljes körű hiánypótlás) semmilyen igazoló dokumentumot, annak ellenére, hogy a cégünket 10 százalék feletti alvállalkozóként megjelölt ajánlatadó a saját nyilatkozatán kívül semmilyen, ezt a tényt igazoló dokumentumot nem csatolt be, valamint a kizáró okokat érintő igazolásokkal sem rendelkezett a megjelölt alvállalkozó vonatkozásában. Van-e már hasonló esetre közbeszerzési döntőbizottsági határozat? Az alvállalkozót megnevező ajánlatadó részéről fennáll-e a hamis adatszolgáltatás? Jogos-e ebben az esetben cégünk mint ajánlatadó kizárása, vizsgálat nélkül?
Részlet a válaszából: […] A kizárás jogos, hiszen az ajánlatkérőnek nem kötelességevizsgálni az alvállalkozó alkalmazásának valóságtartalmát az eljárás során.Ehhez nem áll rendelkezésére eszköz, illetőleg az nem az ajánlatkérő feladata.Sajátos módon azonban a 10 százalék feletti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Minősített ajánlattevői igazolás korlátozott elfogadása

Kérdés: Cégünk – az egyik legnagyobb, Magyarországon tevékenykedő kivitelező cég – a minősített ajánlattevők jegyzékében több tevékenységi körben is minősítést szerzett. Az elmúlt évek során a megjelent közbeszerzési kiírásokban azonban csak elvétve, akkor is inkább csak a kizáró okok tekintetében fogadta el azt a kiíró (ajánlatkérő). Nem lehetne az ajánlatkérőket ennek elfogadására ösztönözni, hiszen így gyakorlatilag használhatatlan az előminősítésünk? (A jegyzékbe történő felvétel díja és a szükséges dokumentációra költött évi több mint 100 000 forint kárba vész.)
Részlet a válaszából: […] A felvetést teljesen aktuálisnak gondoljuk. Maga a Kbt.megteremti annak a lehetőségét, hogy az ajánlatkérők elfogadják a minősítettajánlattevők igazolását.A Kbt. 13. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezései aztjelentik, hogy – egyrészt az ajánlattevőnek nem kell külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Kiírási feltételek módosítása a gyakorlatban

Kérdés: A kiírási feltételek módosításának minősül-e, ha a kiíró a kérdésekre adott válaszokban az eredetileg másolatban kért igazolásokról azt mondja, hogy hiteles másolatban kéri?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatás során nincs lehetőség adokumentációban, illetőleg a felhívásban foglaltak módosítására, amely ebben azesetben egyértelmű. A Kbt. 56. §-ának (4) bekezdése ezzel kapcsolatbanegyértelműen fogalmaz, amikor akként rendelkezik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...azzal, hogy a bírálóbizottságtagjai kizárólag a pályázóktól független természetes személyek lehetnek.Amennyiben a tervpályázati kiírásban a pályázókkal(jelentkezőkkel) szemben szakmai követelményeket, képzettséget határozott meg akiíró, úgy legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Dokumentációval szemben támasztható követelmények

Kérdés: A kiírók sok esetben meglehetősen igényesek a benyújtott pályázatokkal szemben, például: eredeti nyilatkozatok, igazolások; jobb/bal/ felső részben sorszámozott oldalak; eredeti szignó minden oldalon; 4-8 példány; kettős csomagolás, címzés, felirat, átfűzve... Mindezek furmányosan megfogalmazott körmondatokkal. Ugyanakkor sok esetben több százezer forintért adnak olyan kiírásokat, amelyeken még aláírások sem szerepelnek, nemhogy eredetiek vagy sorszámozottak legyenek, pedig a több oldalon megfogalmazott formai feltételeket egyszerűbb lenne így leírni: "A kiírás formájának megfelelő formában". Elfogadható-e ez a kettősség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. §-ának (5) bekezdése értelmében a dokumentációellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történőrendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettelfelmerült költséget alapul véve kell megállapítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Meghívásos tervpályázat

Kérdés: A tervpályázati eljárásokról szóló kormányrendelet tartalmaz-e szabályokat a meghívásos tervpályázati eljárásra, és ha igen, azok menynyiben térnek el a Kbt. meghívásos eljárásokra vonatkozó rendelkezéseitől?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az alkalmassági követelményeket úgy határozza meg, hogy azzal egyes ajánlattevőket az eljárásból eleve kizárjon, vagy a kiírás egyéb módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésükhöz vezessen.Lényeges alkalmazandó rendelkezése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Cégiratok a közbeszerzésben

Kérdés: Az aláírási címpéldányról egyértelműen azt mondja a régi Kbt., hogy az egy éven belül becsatolható. Rendszeresen olyan felhívásokkal találkozunk, ahol előírják a 30 napon belüli aláírási címpéldányt. Ezt nem tudjuk megtámadni, mert a kiírónak joga van azt beírni, ami számára optimális. Jogorvoslati lehetőség e témakörben nincs. Az új Kbt. általános részében nem találkoztunk olyan előírással, hogy az igazolásokra és az egyéb csatolandó iratokra mi vonatkozik majd. Lehet erről már tudni?
Részlet a válaszából: […] ...kiírásokban az ajánlatkérők általában a 30 napon belüli cégkivonat – a cég hatályos adatait tartalmazó közokirat – csatolására kötelezik az ajánlattevőt, amely nem azonos az aláírási címpéldánnyal. A címpéldány "korát" a kiírások általában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.