Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...a Korm. rendelet 181. §-a az alábbiak szerint:"181. § (1) A kedvezményezett részére támogatás – a támogatási előleg kifizetése kivételével – csak a támogató tartalmú utóellenőrzési jelentés megléte esetén fizethető ki.(2) Szabálytalansági gyanú esetén –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Előleg beszámítása

Kérdés: Az előleg beszámít az első részszámlába? Ki kell-e ezt kötni a szerződésben, vagy valamilyen jogszabály, illetve más dokumentum alapján lehet-e rá hivatkozni, ha a szerződésben nem volt ilyen kikötés?
Részlet a válaszából: […] ...köteles szervezet – a Kbt. 131. §-ának (1) bekezdésében foglalt előleget az ajánlattevő kérésére – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül köteles kifizetni.A (2) bekezdés alapján, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Részszámlázás, tevékenység felosztása építési beruházásoknál

Kérdés: Az építési beruházás beszerzés esetében a részszámlázással kapcsolatban nem egyértelmű, hogy a kötelező előleget bele kell-e érteni az első részszámlába. Azt sem értjük, hogy ha az egyes munkafolyamatok alapján nem osztható fel úgy a tevékenység, ahogyan azt a kormányrendelet előírja, akkor mit tegyünk?
Részlet a válaszából: […] ...kötelesszervezet – a Kbt. 131. § (1) bekezdésében foglalt előleget az ajánlattevőkérésére – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – legkésőbb az építésimunkaterület átadását követő 15 napon belül köteles kifizetni;– ha az ajánlatkérő a Kbt. 131...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Műszaki tartalom vízi létesítmény beszerzése esetén

Kérdés: Mit, milyen részletezettséggel (tervek, költségvetések, műszaki meghatározások stb.) tartalmazzon a vízi létesítmény megvalósítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételt segítő dokumentáció műszaki része?
Részlet a válaszából: […] ...építőiparikivitelezési tevékenységre irányul, az ajánlatkérőnek a dokumentációt – a 3. §(3)-(6) bekezdésében foglaltak kivételével – azokban az esetekben is legalábbaz 1. számú melléklet szerinti tartalommal kell elkészítenie, amelyekben a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Kötbérmérték, kötbéralap

Kérdés: Tapasztalatuk szerint a gyakorlatban mi a késedelmi és a meghiúsulási kötbér általános mértéke? Kötbéralap-e az áfa? Az egyik kiírás szerint nemteljesítés esetén a meghiúsulási kötbér mértéke az aktuálisan megrendelt mennyiség bruttó vállalkozási díjának 30 százaléka. Nem túlzott ez?
Részlet a válaszából: […] ...nagyobbnapi késedelmi kötbér mindenképpen felveti a túlzott mérték lehetőségét, ígyerre tekintettel ennél magasabb értéket csak kivételesen és indokolt esetbenlehet alkalmazni, hiszen a túlzott mértékű kötbér összegét a Ptk. rendelkezésealapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Egybeszámítás "igazi" értékhatára

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 253. kérdéséhez kapcsolódó újabb kérdés: az árubeszerzésre vonatkozó szerződés több évre szól. A 253. válasz szerint "...a becsült érték a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás – értve alatta a becsült maradványértéket is". Ugyanakkor az egybeszámításnál a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésében csak egy évről van szó. Jól értelmezzük-e, hogy a 36. § szerint becsült értéknek csak egy részét (a 12 hónapnyit) kell egybeszámítani? Ha az egybeszámítási szabályt alkalmazzuk, akkor a becsült érték nem éri el a Kbt. szerinti értékhatárt, több év esetén pedig meghaladja azt. Melyik az "igazi" értékhatár?
Részlet a válaszából: […] ...évben vagy tizenkét hónapalatt – Kbt. 37. §-ának (1) bekezdése – kerül sor – a 39. § (1) bekezdéseszerinti eset kivételével -, és– beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni,továbbá– rendeltetése azonos vagy hasonló,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.