6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Tervezői összeférhetetlenség, szerzői jogok sérelme
Kérdés: Kivitelezési projektek pályázata során gyakran képezi a vállalkozó feladatát a projekt kiviteli terveinek elkészítése is, oly módon, hogy a pályázathoz a már meglévő engedélyezési terveket bocsátja rendelkezésre az ajánlatkérő. Amennyiben a műszaki szakmai alkalmassághoz feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen megfelelő gyakorlattal bíró tervezővel, aki más szervezet kapacitásaira támaszkodva kerül bevonásra az alkalmassághoz, összeférhetetlennek minősül-e a pályázathoz rendelkezésre bocsátott engedélyezési terveket készítő tervező bevonása? Ha igen, és csak más tervező vonható be, mint alkalmasságot igazoló szervezet – és mivel a törvény értelmében a bevonás módjáról nyilatkozni kell, célszerűen egyúttal alvállalkozóként is megjelölésre kerül –, nem sérti ez az eredeti tervező szerzői jogait?
2. cikk / 6 Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség
Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
3. cikk / 6 Többletmunka beszerzése
Kérdés: Önkormányzati építési beruházás kivitelezését a vállalkozó közbeszerzési eljáráson nyerte el. Többletmunka elvégzése vált szükségessé, kb. 10 millió forint értékben. Az eredeti vállalkozó elvégezheti-e a többletmunkát, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
4. cikk / 6 Kötelező tervpályázat
Kérdés: Közbeszerzésre kötelezett szervezet 50 százalékban tulajdonos egy korlátolt felelősségű társaságban, amely kft. lakóház-építési tervet készíttetett egy tervezővállalattal. A közbeszerzésre kötelezett szervezet meg akarja vásárolni a terveket a kft.-től, amelynek 50 százalékban ő is a tulajdonosa. A tervdokumentáció értéke 40 millió forint. Hogyan juthat hozzá a közbeszerzésre kötelezett szervezet a tervekhez úgy, hogy ezzel ne sértse meg a Kbt.-t? (A tervezett lakóépületet az említett szervezet generálkivitelezésben kívánja megépíteni.)
5. cikk / 6 Korábbi tervdokumentáció felhasználása
Kérdés: Alanyi jogon közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérő a tulajdonában lévő építési telekre lakóépületet kíván építeni. Korábban erre a telekre már készült építési tervdokumentáció. Az ajánlatkérő ezt a dokumentációt akarja megvásárolni. Kell-e közbeszerzési eljárást lefolyatnia? Ha igen, milyen eljárásfajtát kell alkalmaznia, tekintettel arra, hogy az értékhatár a nemzeti értéket meghaladja. Lehet-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos az eljárás típusa?
6. cikk / 6 Lehet-e alvállalkozó az ajánlatkérő?
Kérdés: Találkoztunk olyan – építési munkára vonatkozó – pályázati felhívással, amelyben az ajánlatkérő előírta, hogy a nyertes ajánlattevőnek tőle – vagyis az ajánlatkérőtől – kell megvásárolnia az adott munka kivitelezéséhez szükséges kulcsanyagokat. Az anyagok árát ilyenkor az ajánlatkérő által meghatározott összeggel kellett szerepeltetni a pályázati anyagban. Kérdésünk, hogy alvállalkozó-e ilyenkor az ajánlatkérő, illetőleg alvállalkozónak minősülnek-e általában az árubeszállítók?