A Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség vizsgálata

Kérdés: Véleményük szerint, milyen intézkedéseket kell tennie, vagy tehet az ajánlatkérő az eljárás során annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az ajánlattevő összeférhetetlennek minősül-e a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése alapján? Az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére olyan nyilvántartás, amely alapján megállapíthatná, hogy az ajánlattevő tulajdonosa közös háztartásban élő hozzátartozója-e a bekezdésben említett főbb közjogi méltóságoknak. Ehhez kapcsolódóan, Önök szerint automatikusan az összeférhetetlenség megállapítását eredményezi-e az, ha a főbb közjogi méltóságok és az egy háztartásban élő hozzátartozóik vesznek részt az eljárásban az ajánlattevői oldalon? A törvény 25. §-ának (8) bekezdése arra utal, hogy csak akkor zárható ki az eljárásból a 25. § alapján az ajánlattevő (vagy részvételre jelentkező), "ha a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható". Példával élve, ha a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdésében felsorolt személy egy háztartásban élő hozzátartozójának többségi befolyást nem eredményező tulajdoni részesedése (akár 10 százalék alatt) van az ajánlattevőben, felvilágosítás kérése nélkül kell-e kizárni az eljárásból az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel, véleményünk szerint, nem érvényesül automatizmus az összeférhetetlenség megállapítása során. Az ajánlatkérőnek a kizárás előtt hiánypótlással vagy felvilágosításkéréssel kell lehetőséget adnia az érintett gazdasági szereplő számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Összeférhetetlenség tisztázásának kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlatkérő nem hívta fel a figyelmünket arra, hogy esetleg összeférhetetlen lenne a szerepünk az előkészítés során, végül mégis kizárt minket az eljárásból. Nem kellett volna leadminisztrálnia legalább, összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérni, vagy jelezni nekünk egy távolmaradási nyilatkozattal, hogy mire készül?
Részlet a válaszából: […] ...többletinformáció versenytorzító hatását is vizsgálni kell az adott körülmények között. Ez azt is jelenti, hogy nem automatikus a kizárás attól függően, hogy az ajánlatkérő hogyan értelmezi a Kbt. szabályait. Ebben a helyzetben is az ajánlatkérőn van a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Referenciák vizsgálata, kizáró feltételek meghatározása

Kérdés: A referenciákat lehet-e pontozni az ajánlati szakaszban, vagy azokat mindenképpen a részvételi szakaszban kell vizsgálni? A részvételi szakaszban történő bírálathoz kell-e kiírni pontozást (súlyszámokat), vagy jó úgy, hogy a szakmai és a pénzügyi alkalmasság alapján történik az elbírálás? Azt, hogy mi legyen kizáró feltétel (a Kbt.-ben szereplő kizáró feltételeken kívül), a kiíró ugye szabadon döntheti el? (Például hogy kötelezően előír-e bizonyos szakmai, végzettségi feltételeket meghatározott számú munkatárs részére, vagy tetszőleges számban adhatják azokat meg, és ez alapján történik a pontozás.)
Részlet a válaszából: […] A referenciák pontozására ajánlati szakaszban nincslehetőség, mivel az ajánlatkérőnek választania kell, hogy a referenciát alkalmasságikritériumként vagy bírálati szempontként kívánja alkalmazni. Amennyiben areferenciát a részvételi szakaszban kérte az ajánlatkérő, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...esetében magasabb ahiánypótlás-engedélyezési arány, mint a kétszakaszosak esetében.Találtak azonban magyarázatot a hiánypótlás kizárásának -véleményük szerinti egyetlen elfogadható – okára, mégpedig a korábban említettgyorsított eljárások tekintetében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ... az alkalmassági követelményeketés a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat;– a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;– az ajánlattételi határidőt;– az ajánlat benyújtásának címét;– az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Veszteséges működés mint kizáró ok

Kérdés: Cégünk hosszú távon megtérülő fűtés-korszerűsítési szolgáltatásnyújtással foglalkozik. Ez a tevékenység az első évben veszteséges volt. Többször előfordult, hogy a veszteséges működés miatt kizártak minket az ajánlattevők közül. Kérdezzük, hogy jogszerű-e a veszteséges működésre hivatkozással kizárásunk egy adott közbeszerzési eljárásból?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...összefoglalva: azokat a körülményeket, amelyek az alkalmasságot megalapozzák, illetve kizárják); a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását; az ajánlattételi határidőt; az ajánlat benyújtásának címét; az ajánlattétel nyelvét (nyelveit); az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.