Súlyos szerződésszegés bejelentése

Kérdés: Önkormányzat ajánlatkérő vagyunk. Szerintünk az egyik szerződő partnerünk súlyos szerződésszegést követett el, kötbérezni akarjuk, és erről hivatalos levélben tájékoztattuk. A partnerünk jelezte, hogy nem fogadja el a véleményünket, és pert fog indítani, ha mégis szerződésszegésre hivatkozással kötbérezzük. Ebben az esetben mikor kell a súlyos szerződésszegést bejelenteni a Közbeszerzési Hatóság részére? Hiszen nem ismert a per kimenetele.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvének érvényesítése körében szabályozza a súlyos szerződésszegés bejelentését: mikor, kinek, mely szervezet részére és milyen tartalommal kell bejelenteni. A Kbt. 142. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Kizárás az eljárásból azonos franchise-szerződés esetében

Kérdés: Ki kell-e zárni azokat az ajánlattevőket, amelyek azonos céggel vannak franchise-kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést hoznak létre, mely utasítási jogot is tartalmaz, akkor más lehet a helyzet megítélése.A döntés is kitér egyébiránt azon kizáró okokra, melyek megalapozhatják az érintett ajánlattevők kizárását. A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja szerint: "(1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. Az ajánlatkérő részére e kötelezettség végrehajtásáról külön nyilatkozatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben érintett kizáró ok az alábbi:A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Alkalmasságot igazoló szervezet bejelentése, igénybevétele

Kérdés: Ha megjelölök alkalmasságot igazoló szervezetet referenciával, de később mégsem veszem igénybe, jogsértést követek el, ami kizárást eredményez? Vagy inkább vonjam be, hiába nincs rá szükség?
Részlet a válaszából: […] ...Vitakérdés lehet, hogy ez mennyiben minősül súlyos szerződésszegésnek. A kérdező a Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pont szerinti kizáró okra utal, ahol a súlyos szerződésszegés megállapítása esetében 90 napra kizárásra kerül a közbeszerzésből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Rendezett munkaügyi kapcsolat

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok vonatkozásában hol találom meg azt, hogy mi minősül rendezett munkaügyi kapcsolatnak?
Részlet a válaszából: […] ...bírósági határozattal az 5. §-ban meghatározott hátrányos jogkövetkezményt alkalmazott.A Kbt. 56. §-ának g) pontja szerinti kizáró okokat ennek megfelelően a Kbt., az Áht. és a Rendelet együttes alkalmazásával, e jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértés mint kizáró ok értelmezése

Kérdés: Az új törvény illegális tartózkodókra vonatkozó kizáró okát hogyan tudom ellenőrizni, hiszen már most hatályban van?
Részlet a válaszából: […] ...új kizáró ok, amelynek elsősorban a második részeújdonság, 2011. augusztus 1-jétől hatályos, az alábbiak szerint szól.Nem vehet részt közbeszerzési eljárásban az a személy,szervezet, aki (amely) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény – 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Ajánlattevői minőséget kizáró APEH-bírság

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. legutóbbi változása szerint, ha az APEH mulasztási bírsággal sújt, nem lehetek ajánlattevő? Akkor sem, ha megfizetem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – új – 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerint azeljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtószervezet, aki az államháztartásról szóló törvény 15. §-a (5) bekezdésének a)pontjában meghatározott, két évnél nem régebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Törvényi hatály alá tartozásból adódó kötelezettségek

Kérdés: Mi a jelentősége annak a nyilatkozatnak, amely arról szól, hogy az ajánlattevő a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, illetve a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozik-e, avagy sem? Ha igen, ez milyen többletkötelezettséget jelent az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező kizáró okok közül az alábbi esetben irányadó azajánlatkérő számára, hogy mely releváns információk kérhetők a Kbt. 60. § (1)bekezdés g) pontjának igazolására. Eszerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagyalvállalkozó, aki ... a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Kizáró okok építési beruházás tárgyú, egyszerű eljárásban

Kérdés: Építési beruházás tárgyú közbeszerzés esetén, egyszerű eljárásban milyen kizáró okok jelölhetők meg az ajánlattevőkkel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerű eljárásban alkalmazható kizáró okokra a Kbt.299. §-ának (4) bekezdése vonatkozik. A rendelkezés szerint az ajánlattételifelhívásban kell a kizáró okokat meghatározni. A kizáró okok között a Kbt. 60.és 62. §-ában szabályozott ún. kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.
1
2
3