5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Választható kizáró okok igazolása
Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
2. cikk / 5 Szerződésmódosítás jogszerűsége előzetes nyilatkozattól eltérő előlegigény esetén
Kérdés: Jogszerű-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítása arra figyelemmel, hogy a nyertes ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez anyagot szállító külföldi piaci szereplő – előzetes nyilatkozatától eltérően – előlegre tart igényt, és ezt a nyertes ajánlattevő (teljes egészében) nem képes finanszírozni?
3. cikk / 5 Alkalmasság igazolására alvállalkozóként igénybe vett gyártó minősítése
Kérdés: Ajánlattevő Magyarországon elsősorban kereskedelmi tevékenységet folytat, melynek során a külföldi gyárak termékeit igyekszik értékesíteni. A törvénymódosítás fényében egyértelművé vált, hogy a teljesítés során igénybe venni kívánt gyártó nem minősül alvállalkozónak. Értelmezésünk szerint ez akkor is így van, ha a gyártótól származó teljesítés értéke a 25 százalékot meghaladja, vagy akár annál nagyobb értékű, lévén hogy ki van emelve – kivételként – az alvállalkozók köréből. A gyártó révén azonban lehetőség van alkalmasság igazolására is, de ebben az esetben a gyártóra is vonatkoznak a (10 százalék feletti) alvállalkozókra érvényes szabályok. Éppen ezért, ha a beszerzés teljes nettó értékének 25 százalékot meghaladó része az alkalmasság igazolására igénybe vett – egyébként alvállalkozói körből kivételnek számító – gyártól származik, akkor a gyárral mint alkalmasság igazolására igénybe vett alvállalkozóval közös ajánlatot kellene tennünk a közbeszerzési eljárás során?
4. cikk / 5 Harmadik személy alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat tartalma
Kérdés: A harmadik személy alkalmasságára, kizáró okok igazolására vonatkozóan a Kbt. semmilyen igazolási módot nem ír elő, az ajánlattevőnek csak arról kell nyilatkoznia, hogy a teljesítés melyik részében fogja igénybe venni azt. Ezek szerint, ha valakinek fennálló szerződése, keretszerződése van egy beszállítóval, amelynek mértékét, körülményeit nem kell módosítania a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez, a beszállítója nem minősül alvállalkozónak. A szerződés teljesítésében való közreműködésének mértékétől függetlenül, csak arról kell nyilatkoznia az ajánlattevőnek, hogy miben vesz részt. A gyakorlatban a kérdéssel kapcsolatban háromféle megközelítést tapasztaltam: az első szerint a Kbt. 71. § 1. a) pontjára vonatkozó nyilatkozatban minden, a szerződés teljesítésében az ajánlattevőn kívül elvégzett tevékenység megnevezésre kerül, a másik szerint csak a 10 százalék alatti teljesítési értékkel rendelkező résztvevők, alvállalkozók tevékenységei kerülnek megnevezésre, a harmadik szerint pedig csak az alvállalkozónak nem minősülő közreműködők tevékenységei. Mi a helyes, jogszerű megközelítés?
5. cikk / 5 Igazolás, kimentés lehetősége jogorvoslati eljárásban
Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése azt írja: "...kérelem ... a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét..." Esetünkben az ajánlattevő akkor fordult jogorvoslatért a Közbeszerzések Tanácsához, amikor már letelt a 8 nap, mégpedig azzal az indokkal, hogy amikor az eredményről megkapta a tájékoztatást, külföldön tartózkodott, és mikor hazaért, csak akkor nézte meg a postáját. Sőt, ő jelezte is, hogy az eredményhirdetéskor külföldön lesz. Van-e lehetősége ilyen esetben az ajánlattevőnek a határidő "kimentésére"; vagy valóban a határidő elteltével nincs további lehetősége jogorvoslatot kezdeményezni?