Eljárás egy beszállító alkalmassága esetén 2009. április 1-je után

Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.
Részlet a válaszából: […] A 2009. április 1. napja előtt hatályban lévő törvényalapján kivételi körbe tartozott a kérdezett elem. Ezt helyettesíti az újszabályozás szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásaegyszerű eljárásban, melynek azonban szigorúbb követelményei vannak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől lép hatályba az új eljárásrendekkelkapcsolatos szabályozás. Ennek értelmében a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egybeszámítás kötelezettsége speciális szolgáltatásoknál

Kérdés: Speciális, például színházi szolgáltatások egybeszámítás alá esnek-e?
Részlet a válaszából: […] Nem egyértelmű, mit ért a kérdező színházi szolgáltatáson.Amennyiben a színház által nyújtott szolgáltatásról van szó, azaz egy adottdarab bemutatásáról egy adott helyszínen, például ünnepségen, akkor a Kbt. 125.§ (2) bekezdésének b) pontja szerint, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Szolgáltatási szerződések és közbeszerzés kapcsolata érvényes szerződés módosítása esetén

Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?
Részlet a válaszából: […] Elsőként azt tartjuk fontosnak rögzíteni, hogy megkötöttszolgáltatási szerződés esetén csak akkor szükséges közbeszerzési eljárástlefolytatni, ha az ajánlatkérőnek új beszerzési igénye támadt, és a beszerzésbecsült értéke eléri vagy meghaladja az ajánlatkérőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén

Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
Részlet a válaszából: […] A szerződés aláírása után – amely a közbeszerzési eljárástlezárja – már nincs lehetőség az eljárásban egyébként második legkedvezőbbajánlatot tevő szállítóval szerződést kötni. A teljesítés hiányosságait a Ptk.keretein belül kell az adott szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Kötelező tervpályázat

Kérdés: Közbeszerzésre kötelezett szervezet 50 százalékban tulajdonos egy korlátolt felelősségű társaságban, amely kft. lakóház-építési tervet készíttetett egy tervezővállalattal. A közbeszerzésre kötelezett szervezet meg akarja vásárolni a terveket a kft.-től, amelynek 50 százalékban ő is a tulajdonosa. A tervdokumentáció értéke 40 millió forint. Hogyan juthat hozzá a közbeszerzésre kötelezett szervezet a tervekhez úgy, hogy ezzel ne sértse meg a Kbt.-t? (A tervezett lakóépületet az említett szervezet generálkivitelezésben kívánja megépíteni.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. főszabályként – a 2. § értelmében – azonbeszerzésekre vonatkozik, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározottszervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatnimegadott tárgyú és értékű beszerzéseik érdekében. Amennyiben tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.