12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Új feltétel a DBR ajánlattételi szakaszában
Kérdés: A DBR ajánlattételi szakaszában keretmegállapodás megkötésére vonatkozóan kérte fel az ajánlatkérő a DBR-ben részt vevőket ajánlattételre. Alkalmassági követelményként referencia benyújtását kérte, viszont ajánlattételi felhívásában előírta: a "nyertes ajánlattevő további feladata az X termék/berendezések karbantartási, időszakos felülvizsgálati és javítási szolgáltatás ellátása"..., továbbá a műszaki leírásban kitért arra, hogy az ajánlattevőnek az ajánlattal érintett orvostechnikai eszközök időszakos felülvizsgálatára feljogosított szervezetnek kell lennie. Az ajánlattevő ezen nyilvántartásban jelenleg nem szerepel, mivel azt a szerződéskötésre kívánta igazolni. Mit tehet az ajánlattevő a hiánypótlás szakaszában? Bevonhat alvállalkozót, aki rendelkezik ezen nyilvántartásban szerepléssel? Az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 71. § (6) bekezdését.
2. cikk / 12 Keretmegállapodás alkalmazása utólag DBR-ben
Kérdés: A DBR felállítását követően – anélkül, hogy előre jeleztük volna a részvételi szakaszban – lehetséges keretmegállapodást kötni egy nyertes ajánlattevővel [Kbt. 105. § (1) bekezdés a) pont szerint], melynek célja kutatáshoz szükséges meghatározott vegyszerek folyamatos beszerzése?
3. cikk / 12 Dinamikus beszerzési rendszerben együttműködési megállapodás a részvételre jelentkezőkkel
Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk felállítani egy dinamikus beszerzési rendszert 3 évre. Van arra lehetőség, hogy valamiféle együttműködési megállapodást kössünk a rendszerbe felvett részvételre jelentkezőkkel, amelyben vállalják, hogy a dinamikus beszerzési rendszer szabályait a 3 év alatt betartják?
4. cikk / 12 Eltérés a DBR részvételi szakaszában meghatározott értékelési szemponttól
Kérdés: Amennyiben a DBR részvételi szakaszában a legjobb árérték (minőségi szempontokat megjelenítő) értékelési szempontot jelöl meg az ajánlatkérő, eltérhet-e ettől, és alkalmazhatja-e a legalacsonyabb árértékelési szempontot a második ajánlattételi szakaszban, amennyiben ezt kikötötte a részvételi felhívásban?
5. cikk / 12 Uniós forrás elszámolhatósága DBR-nél
Kérdés: DBR-nél lehetőség van uniós forrás elszámolására? Hasonlóan jár el az Irányító Hatóság és a KFF?
6. cikk / 12 Csatlakozás feltételei DBR-ben
Kérdés: Ha valaki nem felel meg az alkalmassági követelményeknek DBR-ben, a későbbiekben jelentkezhet újra?
7. cikk / 12 Ajánlattételi felhívás határideje a Kbt. 107. §-a esetében
Kérdés: Meghívásos eljárás esetén, amit szeretne az ajánlatkérő lebonyolítani, a részvételi jelentkezésről készült dinamikus beszerzési rendszerrel összegzés után mennyi idővel kell az ajánlatkérőnek felhívnia ajánlattételre? Illetve ezt az ajánlattételi felhívást az EKR felületén kell megtennie, akkor is, ha a részvételi felhívásban megjelölte, hogy adott esetben a dinamikus beszerzési rendszert egy EKR-en kívüli felületen szeretné lebonyolítani?
8. cikk / 12 A DBR-be jelentkezés "kockázata"
Kérdés: Részvételre jelentkeztünk a DBR-be, befogadták a jelentkezésünket, de a kereskedelmi vezetőnk elbizonytalanodott, hogy valóban lesz-e olyan termékünk, amire az ajánlatkérőnek szüksége van, illetve nem egyértelmű, mit szeretne majd később beszerezni az ajánlatkérő. Milyen lehetőségeink vannak, amelyek csökkentik a kockázatot? Érdemes-e ennek ellenére a DBR-be belépni?
9. cikk / 12 IT-eszközök beszerzése DBR-ben
Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
10. cikk / 12 DBR működése
Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
