Dinamikus beszerzési rendszerben közös részvételre jelentkezés

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben közös részvételi jelentkezést nyújtottunk be egy másik céggel, hogy minél jobban lefedjük az ajánlatkérő által megjelölt beszerzési kategóriákat. Jogszerű-e, ha az ajánlattételi szakaszban az ajánlatot kettőnk közül az teszi meg, amelyikünk leginkább abban a beszerzési kategóriában végzi tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszerre a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmazni. A kétszakaszos eljárásokra vonatkozó szabályozás szerint bármennyi részvételre jelentkező is nyújtja be a közös részvételre jelentkezést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Önéletrajz feltöltése részvételi szándék jelzésénél

Kérdés: Részvételi szándék jelzésénél szükséges az önéletrajzok feltöltése?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkező részben ajánlatot tesz, megsértve ezzel a Kbt. 82. §-ának (1) bekezdését.A Kbt. 82. §-ának (1) bekezdése szerint a meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] ...azonban egy igen lényeges, jogi szempontbólegyértelmű hibát tartalmaz. Elfelejti ugyanis felhívni a figyelmet a nyílteljárás mellett a meghívásos eljárás formájának szabad alkalmazására, amelyet aKbt. egyértelműen kimond. Sajnálatos módon hivatkozik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Tárgyalás szabályainak meghatározása kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban veszünk részt. Kérdésünk, hogy az ajánlati dokumentációban milyen részletességgel kell meghatároznia az ajánlatkérőnek a tárgyalás menetét, szabályait, eljárásrendjét?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatni az összes ajánlattevőt, és egyben új ajánlattételihatáridőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet -meghívásos eljárás esetében – a 122. §-ban foglaltaknál rövidebb – Kbt. 121.§-ának (6) bekezdése.[A közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő. Az alábbiakban ismertetett szabályozásban fellelhetőkeretszám- és létszám-meghatározás értelmezése azonos. A meghívásos eljárás esetében a keretszám meghatározásávalkapcsolatos szabályozás a következő:– az ajánlatkérő meghatározhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.