Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás esetében egyértelműen felhívja a figyelmet a gazdasági szereplő cseréjének korlátaira. Esetünkben ez nem releváns, hiszen nyílt eljárásban vagyunk, de az alábbiakban ismertetjük a Hatóság álláspontját annak érdekében, hogy a gazdasági szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Ajánlati kötöttség értelmezése

Kérdés: Értelmezhetetlen a Kbt. 65. §-ának ajánlati kötöttségre vonatkozó része, amennyiben kétszakaszos eljárásról van szó. Rávilágítanának, hogyan gondolta ezt a jogalkotó?
Részlet a válaszából: […] ...meg az ajánlati kötöttség lejártánakeredeti időpontjától számított 60 napot – (1)-(2) bekezdés.Egyszakaszos eljárás esetében nyílt eljárásnál az alábbi, aKbt. 87. § (7) bekezdésének rendelkezése érvényesül.A nyílt eljárásban az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdései].Kétszakaszos eljárás első szakaszában a részvételi szakaszlezárására vonatkozóan is hasonló szabályok érvényesek, mint a nyílt eljárásesetében az alábbiak szerint:– a részvételi jelentkezéseket a lehető legrövidebb időnbelül kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] ...megadni, egyes szereplőketelőnyben részesíteni, ugyanakkor bonyolult informatikai rendszer, építésiberuházás beszerzésére alkalmatlan a nyílt eljárás. Hasonlóképpen szakmaiatlanannak feltételezése, hogy sok ajánlattevő esetében nem éri meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.