Alkalmasságot igazoló szervezet képviseletére adott meghatalmazás módja

Kérdés: Köteles-e az ajánlattevő külön nyilatkozatban benyújtani a Kbt. 65. § (12) bekezdése szerinti nyilatkozatot, vagy azt már a nyilatkozat részeként is benyújthatja? Szükséges-e hivatkozni az érintett rendelkezésre, pontosan ugyanazt a szöveget kell-e a nyilatkozatnak tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...érintett nyilatkozattal kapcsolatban nagyon gyakori a hiánypótoltatás annak ellenére, hogy amennyiben tartalmilag a kapacitást biztosító szervezet meghatalmazást ad az ajánlattevőnek arra vonatkozóan, hogy helyette és nevében eljárjon, ez véleményünk szerint magában kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Képviselők feltüntetése az EKR-ben

Kérdés: Be kell-e az összes cégjegyzésre jogosultat írni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...keretében újabb cégjegyzésre jogosult ír alá, a gazdasági szereplő szabadon kiegészítheti újabb cégjegyzésre jogosultakkal a nyilatkozatát a későbbiekben is. Ha meghatalmazott ír alá, akkor is ugyanaz a cégjegyzésre jogosult képviselő kerül megjelölésre, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban

Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...Rendelet 13. § (1) bekezdése értelmében az EKR-ben kitöltött EEKD-t az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.– A Korm. Rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében a más nevében tett nyilatkozatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] ...az összesajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáróokokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőlegaz ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásraelőírt egyéb iratok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Tévesen megadott áfakulcs korrekciója

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
Részlet a válaszából: […] ...Véleményünk szerint az áfa mértékében észlelhető eltérés nemtartozik a hiánypótlás körébe, hiszen itt nem hiányzó igazolásról,nyilatkozatról van szó. Viszont, tekintettel arra, hogy az ajánlatokat eltérőáfatartalommal adták meg, az ajánlatkérő akkor járt volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Hirdetmény közzétételének kezdeményezése képviselő által

Kérdés: A 34/2004. Korm. rendelet 6. §-ának (6) bekezdése szerint a meghatalmazottnak kell-e nyilatkoznia képviseleti jogosultságról?
Részlet a válaszából: […] ...e személynek vagy szervezetnek a kérelemben nyilatkoznia kell képviseleti jogosultságáról is. Tehát – a kérdésre válaszolva – a nyilatkozattétel kötelező. Abban az esetben, ha a kérelmező nevében eljáró személy, illetőleg szervezet a nyilatkozattételt elmulasztotta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.