Közbeszerzési kötelezettség utólagos megfeleltetése

Kérdés: A pályázó tavaly februárban GINOP-os pályázaton indult. A cég kapacitási problémákkal küzdött, így a termelést nem tudta folytatni, és mivel a pályázatról ekkorra még semmiféle döntés nem született, 2017. év novemberében saját felelősségére beszerezte a termelés folytatásához szükséges eszközöket összesen: 39 millió forint összegben. A pályázat eredményéről 2018. áprilisban kapott tájékoztatást, miszerint nyert 50% támogatási intenzitással összesen 90 millió forintot. Most szeretne a pályázó közbeszerzést lefolytatni a többi eszköz beszerzésére. Van-e arra megoldás, hogy a tavaly megvásárolt gépeket elszámolja a megnyert támogatásból, akár a lefolytatni kívánt közbeszerzésen keresztül, akár más módon?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési kötelezettség utólagos megfeleltetésére nincs lehetőség a beszerzés vonatkozásában még akkor sem, ha egyébként valóban volt versenyeztetés, és az ajánlatkérő a legjobb döntést hozta a beszerzés azonnali megvalósításakor. Mivel nem közbeszerzés keretein...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Nem munkaszerződéssel foglalkoztatott közreműködők a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. alkalmazása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy mikor tették közzé a pályázati kiírást (felhívást), hanem annak, hogy mikor kezdték meg a közbeszerzési eljárást. A Kbt. 401. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rendezi a törvény hatálybalépését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis nem a beruházás olyatén részekre bontása, mint az "ugyanaz szállítsa az építési anyagokat, mint aki kivitelezi", hanem a tervpályázatokkal kapcsolatos probléma, a lebonyolító kérdésköre, illetve a részajánlat benyújtásának problémája szokott felvetődni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.