Kivételi kör változása a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 2014. szeptember 30-ai módosítása a 9. § kivételi körét is megváltoztatta, többek között az (5) bekezdés i) pontjával. Kérdésem az, hogy a gazdasági társaságok folyószámlahitelei és beruházási hitelei a Kbt. módosítását követően a kivételek körébe tartoznak-e? A kivételi kör ugyanis kölcsönökre vonatkozik. A kölcsön és a hitel fogalmát gyakran szinonimaként használják, viszont a két fogalom nem ugyanaz. Ehhez képest a Kbt. 9. § (5) bekezdésének i) pontja milyen esetekben alkalmazható, tartalmazza-e a hitelfelvétel, hitelszerződés körét is? Ugyanaz, vagy mennyiben érint más kört, mint a Kbt. 120. §-ának k) pontjában meghatározott kivételi kör?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásmegrendelés – nem kell alkalmazni a következő esetekben: ... kölcsönök, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatosak-e – Kbt. 9. § (5) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Ajánlati elem pótlása

Kérdés: Pótolható-e a részletes költségvetés?
Részlet a válaszából: […] ...hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult – ide nem értve a magyar államot – jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Minősített ajánlattevők igazolásai jegyzékre kerüléskor

Kérdés: A minősített ajánlattevők jegyzékére felkerüléskor van-e lehetősége a kérelmezőnek erőforrás igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése alapján meghatározott minősítésiszempontokhoz képest – szigorúbban állapítja meg a 65-69. § alapján azajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmaialkalmasságának feltételeit és igazolását. Az ajánlatkérőnek erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Erőforrás-szervezet igénybevételével kapcsolatos ellentmondások

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési törvény egyik neuralgikus pontjáravonatkozik. Hasonló rendelkezést tartalmaz a Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése is apénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásával összefüggésben. Látni kell ezzel kapcsolatban azt, hogy ezek a rendelkezéseka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

"Veszteséges" ajánlattevő megítélése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Kizáró ok-e a közbeszerzési eljárásban az, ha a pályázni kívánó cég veszteséges?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 65-66. és 69.§-ai a következők szerint.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni azajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmaialkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Részben önálló költségvetési szerv beszerzései

Kérdés: Az ún. részben önálló költségvetési szervnek is a Kbt. szerint kell lebonyolítania beszerzéseit, avagy nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...akkor meg kell jelölnie azt az önállóan gazdálkodó költségvetésiszervet, amely ellátja a részben önálló szervezet gazdasági és pénzügyifeladatait. Az Ámr. 15. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetésiszervek és azok szervezeti egységei az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek bejelentési kötelezettsége

Kérdés: A Magyar Államkincstár szabályozásának megfelelően a mindenkori közbeszerzési értékhatárokat elérő beszerzések esetében a szerződéskötést követően a kötelezettségvállalásokat egyedileg be kell jelenteni az illetékes fiók részére. A 2 millió forintot meghaladó összes beszerzésre érvényes a kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek; elkülönített állami pénzalapok és azok kezelői; a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a társadalombiztosítási költségvetési szervek; vagyonkezelő szervezetek; országos kisebbségi önkormányzatok és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.