Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzés tárgya tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz;– a szerződés jellegével, összetettségével vagy jogi és pénzügyi kialakításával kapcsolatos sajátos körülmények vagy az ezekhez kötődő kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás feltétel nélküli alkalmazása

Kérdés: A KT elnökének tájékoztatója szerint (2009. 09. 16., KÉ 108. sz.) "...a Kbt. kizárólag a közszolgáltatók által megvalósított közbeszerzések tekintetében engedi meg a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás feltétel nélküli alkalmazását..." Én erre nem találtam paragrafust, pedig én ezt a mondatot úgy értelmezem, közösségi és nemzeti eljárásrendben is alkalmazhatnám. Jól értem?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban alegkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások ésa 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében.A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás azáltalános eljárásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban alegkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások ésa 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében – Kbt.124. § (2) bekezdésének a)-d) pontjai.A hirdetmény közzétételével induló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmasságának igazolása körében lehetmeghatározni;– az ajánlatkérő a meghatározott ajánlattevői keretszámnakmegfelelően – a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmaialkalmasság alapján – kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...túl legalább a következőket kelltartalmaznia:– a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annakbeszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációtkészít, és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.