Szerződés megkötése részek esetében

Kérdés: Több részből álló közbeszerzési eljárásban az összegezés kiküldését követően előzetes vitarendezési kérelem érkezett, amely kizárólag egy részt érint. A vitarendezési kérelemre adott válasz alapján az érintett rész vonatkozásában érdemben (a nyertes személyét érintően) módosításra kerül az összegezés. A többi módosítással nem érintett rész esetében megköthető-e a szerződés, vagy minden részre vonatkozik a moratórium meghosszabbodása? A Kbt. 131. § (6) bekezdése nem tartalmaz külön, a többrészes eljárásokra vonatkozó rendelkezést. További kérdésként merül fel, hogy a módosított összegezés megküldését követően az esetleges iratbetekintést kell-e biztosítani olyan részek esetében, amelyeknél semmilyen változás nem történt az összegezés módosítása során?
Részlet a válaszából: […] ...részek teljes mértékben függetlenek egymástól a szerződések aláírása és az iratbetekintés vonatkozásában is. Mivel más részbe eleve nem tud betekinteni olyan, aki nem részes az eljárásban, így nemcsak technikailag, hanem jogilag is elkülönülnek a részek egymástól....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Keretszerződésben alvállalkozó bevonása

Kérdés: Keretszerződés megkötésére irányuló eljárásban ajánlattevőként veszünk részt. A keretszerződés 4 éves időtartama, valamint a jellege miatt ugyanakkor nem látjuk előre, hogy milyen esetekben és milyen mértékben kell majd alvállalkozót bevonnunk. Az ajánlatkérő azonban a szerződés megkötésekor elvárja az alvállalkozók megnevezését és a teljesítési arány megadását. Hogyan oldható fel ez a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...– a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében. A nyertes ajánlattevő a bejelentéssel együtt köteles az ajánlatkérőnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...egy, a szerződés alapján feljogosított személy vagy szervezet jár el konzorciumvezetőként, személyközösséget a szerződésben részes jogalanyok között nem eredményez. A Kbt. biztosítja ugyan a nyertesség érdekében történő közös fellépés lehetőségét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...jogalkotói megfontolás áll, de a lehetőség révén az ajánlatkérők helyzete is könnyebbé válik. A szabály értelmében a Kbt. Harmadik Része szerinti, tehát uniós értékhatár alatti eljárás alkalmazható a törvényben rögzített értékhatárt el nem érő összegű egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

A Vbt. hatálya

Kérdés: Ha védelmi jellegű beszerzést szeretnék, mert az őrzés-védelem egy magasabb fokát szeretném megvalósítani, van-e arra lehetőség, hogy a védelmi beszerzési szabályok szerint járjak el? (Van más társszervezetünk, amely csak listán lévő céget hívhat meg, amely ugyanúgy közjogi szervezet, mint a mi cégünk.)
Részlet a válaszából: […] ...az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet, testület finanszírozza, valamint (...) – d) pont.A Vbt. tárgyi hatálya azonban szűk értelemben a 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...és a Kbt. együttes, egymásra tekintettel történő értelmezése nyújthat segítséget. APtk. alapján általánosságban univerzális vagy részleges jogutódlásra van lehetőség. Az előbbi a jogutódlással érintett piaci szereplő megszűnésével jár, az utóbbinál viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás

Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...melyet a legfontosabb EUB-döntések ismeretében válaszolunk meg, a lehető legrövidebben, ugyanakkor javasoljuk az érintett döntések részletes áttekintését.A C-187/04. és a C-188/04. számú egyesített ügyekben az Európai Unió Bírósága úgy ítélte meg, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Későbbi csatlakozás lehetősége keretmegállapodáshoz

Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy az Európai Bíróság döntése értelmében a keretmegállapodásos eljárások esetében a csatlakozó szervezetek a későbbiekben már nem csatlakozhatnak, sőt már az eljárás megkezdésekor meg kell adni, milyen értékben kívánnak beszerezni például egy központi beszerző szervezet keretmegállapodásából. (Az ügy számát nem ismerjük, de ez alapján talán beazonosítható.)
Részlet a válaszából: […] ...valamely ajánlatkérő szerv eljárhat a saját és olyan más, kifejezetten megjelölt ajánlatkérő szervek nevében, amelyek nem közvetlenül részes felei valamely keretmegállapodásnak, amennyiben a közzététel és a jogbiztonság, és ebből következően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági szereplőkre.A 65. § (6) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek. Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Előzetes tájékoztató közzétételének határideje

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?
Részlet a válaszából: […] ...a 75. § (2) bekezdés e) pontjának alkalmazására vonatkozó információt megadni. Az összefoglaló tájékoztatás további adataira és részletes adattartalmára vonatkozó rendelkezéseket jogszabály tartalmazza. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.
1
2
3
6