12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Kizáró okok ellenőrzése
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellenőrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
2. cikk / 12 Közbeszerzések központi lebonyolítása
Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
3. cikk / 12 Kizáró okokkal kapcsolatos változások
Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
4. cikk / 12 Jogorvoslat és előzetes vitarendezés kapcsolata
Kérdés: Élhetek-e jogorvoslattal akkor, ha nem kértem az ajánlatkérőnél az előzetes vitarendezést?
5. cikk / 12 Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
6. cikk / 12 Kizáró okok igazolására vonatkozó tanácsi útmutató
Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?
7. cikk / 12 Összegzés törlése, módosítása
Kérdés: A módosított Kbt.-ből törölték a 96. §-nak azokat a rendelkezéseit, melyek lehetővé tették az összegzés törlését, módosítását. Mint ajánlattevők vitarendezés során mire hivatkozhatunk, ha jogsértőnek ítéljük meg az összegzést és az eredményhirdetést, illetve ajánlatkérő mit tehet, ha hibásnak ismeri el a fent említett dokumentumokat?
8. cikk / 12 Bírálati szempont megadásának határideje "hirdetményes" tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)
9. cikk / 12 Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága
Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
10. cikk / 12 Eredményhirdetés megtilthatósága
Kérdés: Az EU-ba való belépést követően egyre több pályázat lebonyolítására kerül sor, amelyeknél közbeszerzést kell lefolytatni. A kérdés a következő: jogosult-e a pályázat kiírója a megkezdett közbeszerzési eljárás tartama alatt, vagy az elbírálást követően (eredményről jegyzőkönyv) arra, hogy a beadott közbeszerzési dokumentumok átvizsgálása után megtiltsa, hogy a pályázó eredményt hirdessen, valamint arra, hogy a pályázót új közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezze? A támogató által kiadott tájékoztató szerint "a leadott dokumentumokat átvizsgálja, hogy megfelel-e a közbeszerzési törvénynek, illetve a pályázatnak. Amennyiben a közbeszerzési törvénynek vagy a pályázatnak nem felelnek meg a dokumentumok, akkor addig nem lehet eredményt hirdetni, és szerződést kötni a nyertessel, amíg a hiba kijavításra nem került." Jelenleg a támogató nem írta alá a támogatási szerződést, és kérte a közbeszerzési eljárás újbóli lefolytatását, és hozzáteszi, hogy "A korábban kiadott tájékoztatónk értelmében a vállalkozási szerződést akkor lehet megkötni (értsd: a nyertes ajánlattevővel), ha a közbeszerzési eljárás dokumentumait átvizsgáltuk, és azokat megfelelőnek találtuk." Az ajánlati felhívás megküldésével induló egyszerű közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vevők közül senki nem kifogásolta az eljárást. Jogszerű-e a fentiekben ismertetett helyzet?
