Értékhatárok

Kérdés: Mikor változnak újra az értékhatárok? Lesz-e változás 2024-ben nemzeti vagy uniós értékhatár vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...2024. január 1-jétől – két évig – irányadók. A 2024. január 1-jétől irányadó közbeszerzési értékhatárokról további részleteket a Közbeszerzési Hatóság elnökének tájékoztatója (2023. december 21.) tartalmaz.(Kéziratzárás: 2024. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Közszolgáltató védelmi beszerzése

Kérdés: Lefolytathat-e védelmi beszerzést nem állami tulajdonú közszolgáltató?
Részlet a válaszából: […] ...az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet, testület finanszírozza, valaminte) a központi beszerző szerv."Mivel a törvény tárgya hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Közszolgáltató ajánlatkérő által alkalmazandó jogszabályok építési beruházás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő közszolgáltató minőségben lefolytatott építési beruházásánál (tervezés és kivitelezés együtt), amennyiben ellentmondás van a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet és a 322/2015. kormányrendelet között, akkor az előbbi alkalmazandó, tekintettel arra, hogy az speciális rendelkezéseket tartalmaz? Konkrét esetben, ha közszolgáltató minőségben kerül lebonyolításra a tervezés és kivitelezés tárgyú eljárás, és az eljárás becsült értéke meghaladja az uniós értékhatárt, abban az esetben figyelmen kívül hagyható a 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdése, tekintettel a 307/2015. kormányrendelet 7. § (3) bekezdésére?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatá­sok közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdésében az alábbiak szerint rendelkezik: Ha a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti in-house modell alkalmazásának feltételei

Kérdés: Mikor alkalmazható az az in-house megoldás, amikor egymásnak szolgáltatnak a felek? További kérdés, hogy a 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezésben szereplő "közszolgáltatás" kifejezés alatt a Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti közszolgáltatásokat kell érteni, vagy az ezen jogszabályhelyen használt "közszolgáltatás" kifejezés ennél tágabb, általánosabb tartalommal bír?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőknek is közbeszerzés nélkül. A kockázatmegosztás, a közös problémamegoldás, a közös tervezés és megvalósítás mind része kell, hogy legyen annak a megállapodásnak, melyet a j) pont fennállása érdekében kötnek a felek. Ebben egyben garantálniuk is kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Közszolgáltatói kivételi kör kiterjesztésének értelmezése

Kérdés: A Kbt. 10. § (1) bekezdése értelmében a Kbt.-t a közszolgáltató ajánlatkérőnek a 9. §-ban foglalt eseteken túl nem kell alkalmaznia a 10-13. §-ban meghatározott körben. Ez azt jelenti, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők is alkalmazhatják a Kbt. 9. § (1) bek. j) pontja szerinti mentesülési okot?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdés szerinti klasszikus ajánlatkérő, azaz közjogi szervezet. Ebben az esetben akár releváns tevékenység vonatkozásában is része lehet az együttműködésnek, de amennyiben csak mint közszolgáltató tartozik a Kbt. hatálya alá, úgy nem.(Kéziratzárás: 2022. 03...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Eljárás megfelelő CPV-kód hiányában

Kérdés: Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő nem talál megfelelő CPV-kódot beszerzési tárgyára? Jogsértést követ-e el, ha nem fedi le a CPV-kód teljes mértékben a beszerzés tárgyának minden elemét?
Részlet a válaszából: […] ...kód. Az adott eljárásban az ajánlatkérő a beruházásokat nem tüntette fel a CPV-kódok között, annak ellenére, hogy a beszerzési tárgy részét képezhette volna. Ennek oka volt, hogy a beruházások megvalósításának vállalása ajánlattevői döntés volt, ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

In-house cég továbbszerződésének új szabályai

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy megváltozott a Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése oly módon, hogy a 25%-os szabály a továbbiakban nem érvényesül? Fel is kell mondani emiatt a szerződéseket, amelyek közbeszerzésben köttettek?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet nem minősül e törvény szerinti ajánlatkérőnek, e szervezetnek az (1) bekezdés szerinti szerződés teljesítésében ténylegesen részt kell vennie, a szerződés nem irányulhat kizárólag harmadik személy által nyújtott áruk, szolgáltatások vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Anyavállalat keretmegállapodásának használata közszolgáltatóként

Kérdés: Közszolgáltatóként megtehetem-e, hogy az anyavállalat keretmegállapodását "használom", ami egyben azt is jelenti, hogy cégünk nem ír ki közbeszerzési eljárást az adott árura és részben a szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást írjanak ki az ajánlatkérők, vagy "használják" egymás keretmegállapodását, akár központi beszerző szervezet szolgáltatása részeként is.A pontos szabályok azonban ennél jobban korlátozzák az ajánlatérőket, ha például a hazai központosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Kbt. alkalmazása vegyes beszerzési igény esetén

Kérdés: A Kbt. 22. §-ának (5) bekezdését csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a vegyes beszerzési igény többségében a közszolgálati eljárásrend szabályai alá eső beszerzési tárgyakat tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] ...amely klasszikus és közszolgáltató is egyben. Ehhez a Kbt. 22. §-ának (5) és (6) bekezdését kell vizsgálnunk, mivel a (6) bekezdés részletezi, milyen alapon dönthető el a 22. § (5) bekezdés b) pontjának az alkalmazhatósága. Feltételezzük, hogy a vegyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Tervpályázati eljárást követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szolgáltatás megrendelésére

Kérdés: Tapasztalatunk szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság szinte mindig engedi olyan esetekben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, amikor egy tervezőt választ ki az ajánlatkérő, pedig többet is választhatna. Ennek az eljárásnak milyen jogalapja van?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés keretében teljesítést vár el az ajánlatkérő. A konkrét feladat definiálását követően megkötendő tervezési szerződés részleteit, árát stb. véglegesítik a felek a tárgyalások során, azonban itt már olyan szereplő nem jelenhet meg, aki nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.
1
2
3
6