Közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések eljárásrendje nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetében

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetében milyen jogszabályok szabályozzák a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések eljárásrendjét? Milyen értékhatártól előírás a három árajánlat bekérése?
Részlet a válaszából: […] ...De ettől függetlenül a saját belső szabályozás dönti el a minimumértéket és a háromajánlatos eljárás lefolytatásának részleteit, például, hogy tárgyalást enged-e ennek keretében az ajánlatkérő. Érdemes a versenyeztetés során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

459/2016. kormányrendelet hatálya

Kérdés: A helyi önkormányzatok alanyaik-e a 459/2016. kormányrendeletnek? Van-e kötelezettségük a helyi önkormányzatoknak az 1 000 000 Ft feletti beszerzéseik esetén, a rendelet alapján három árajánlat beszerzésére?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzései megindításának engedélyezése és lefolytatásának központi ellenőrzése, amelyekben az állam nevében a tulajdonosi (részvényesi, tagsági stb.) jogokat miniszteri rendelet vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött megbízási szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Közbeszerzési kötelezettség támogatásból megvalósuló építési beruházás esetén

Kérdés: Egy kb. 400 milliós építési beruházás 70 százaléka tao-támogatásból, 30 százaléka önkormányzati támogatásból valósul meg. Közbeszerzés-köteles-e a sportegyesület, amely a beruházás megrendelője?
Részlet a válaszából: […] ...szerint:Támogatás: a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt, a kezességvállalást, és az adózónak a társasági adóról és az osztalékadóról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Támogatott eszközbeszerzés közbeszerzési eljárás nélkül

Kérdés: Helyesen jártunk-e el a következő esetben? Egy magánszemélyek által alapított egyesület pedagógiai intézetet működtet, amely HEFOP-pályázatot nyert, amit az Európai Unió és a magyar költségvetés 100 százalékban támogat. A pályázat keretében eszközbeszerzésre 2006 augusztusában került sor, értéke bruttó 17,8 millió forint volt. A becsült érték meghatározása után megállapítottuk, hogy az eljárást a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szerint kellene lebonyolítanunk. Ebben az eljárásrendben azonban a Kbt. 293. §-ának b) pontja szerint eszközbeszerzésre nem kell eljárást indítani, ha az ajánlatkérő nem tartozik a törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők közé, mivel csak az uniós támogatás megléte miatt került volna a beszerzés a közbeszerzés hatálya alá. A fentiek miatt a versenyszabályok betartása mellett – három ajánlat bekérése – dokumentált közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül szereztük be az eszközöket. Megfelelt-e ez így a hatályos közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] ...az egyszerű közbeszerzési eljárás tárgyi hatályaalá tartozik, ugyanakkor a 22. § (1) bekezdés alá nem tartozó, de támogatásbanrészesülő szervezetek esetében csak a támogatásból megvalósított építésiberuházásra terjed ki az egyszerű eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Becsült érték újraszámítása

Kérdés: Tekintettel az MNB árfolyamának változására, kifejezetten az 5 278 000 euró esetében milyen időközönként szükséges a becsült érték újraszámítása önkormányzati cég esetében?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelése esetében: 50 millióforint. III. 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig az egyszerűeljárásrendben – a Kbt. Negyedik Része alkalmazásában – irányadó közbeszerzésiértékhatárok – a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Egyszerű eljárás és közszolgáltatók kapcsolata

Kérdés: Adott egy városüzemeltetési korlátolt felelősségű társaság, amelynek 100 százalékos tulajdonosa az önkormányzat. Ugyanez a kft. a városban a víz-, szennyvíz- és távhőszolgáltató is. Tehát egyszerre klasszikus alany és közszolgáltató is. A Kbt. a közszolgáltatók esetében nem beszél egyszerű közbeszerzési eljárásról. Kell-e például egy 46 millió forint becsült értékű távhős építési beruházás esetén valamely közbeszerzési eljárást lefolytatni? Ha kell, akkor milyen minőségében, és a nemzeti értékhatár felét a 90 millió forinthoz vagy a 100 millió forint értékhatárhoz képest kell-e meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzés elsősorban melytevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetbennem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően,feltéve, hogy az ajánlatkérő egyben a 162. § (1) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Önkormányzati tulajdonban álló kft. "továbbszerződési" lehetősége

Kérdés: Ha az önkormányzat ad meghatározott összeget a 100 százalékos tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaságnak, és meghatározza azt a feladatot, amelyet ebből a pénzből meg kell valósítani, akkor a kft. a feladat megvalósításához bevonhat-e cégeket, és ez közbeszerzés-köteles eljárás lesz-e?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a tulajdonos és a tulajdonolt cégközötti kapcsolat (alapító okirat) ismerete nélkül nem lehetséges. A kérdés másik része tekintetében is többféle választ lehetadni attól függően, hogy a kft. közbeszerzési státusa milyen. E szerint– abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Koncesszió és közbeszerzés

Kérdés: A koncessziós törvény és a közbeszerzési törvény viszonyával kapcsolatos a kérdésünk, például ivóvíz-szolgáltatás vonatkozásában. Néhány önkormányzat saját tulajdonában lévő víziközmű kft.-t működtet. További önkormányzatokkal társul, és egyrészt fejlesztést, másrészt bővítést valósít meg a hálózatra uniós támogatásból. A fejlesztést, bővítést követően a társulás továbbra is közvetlenül a kft.-t kívánja megbízni az ivóvíz-szolgáltatással. Szükséges-e ebben az esetben közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] ...is,hogy a megkötni kívánt szerződés a Kbt. értelmében közbeszerzésnek minősül-e,illetve alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-ában részletezett rendelkezés.[Az elmondottakhoz emlékeztetőül: a közbeszerzési törvényszerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Árubeszerzésre, kivitelezésre, szolgáltatásra irányuló közbeszerzési eljárás formája

Kérdés: Önkormányzatunk intézményeinél világítás-korszerűsítést kíván megrendelni. Piackutatás során találkoztunk olyan lehetőséggel, hogy a kivitelező saját pénzeszközéből finanszírozná a korszerűsítést, az így felszerelt lámpatestek az ő tulajdonában maradnak. Az önkormányzat a korszerűsítés finanszírozását 10 éves időtartamra vállalhatja (áramdíj-megtakarításból), és a lejárat után az akkori érték bizonyos százalékáért a tulajdonába kerülnek a lámpatestek. A teljes bekerülés összege a becsült érték alapján nemzeti értékhatár alatti, egyszerű eljárás keretében kerülhetne meghirdetésre. Milyen formában lehet a közbeszerzési eljárást kiírni (árubeszerzés-kivitelezés-szolgáltatás), és a Kbt. milyen szabályozását alkalmazhatnánk ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...az Európában igen gyakran alkalmazott megoldásgyakorlatilag lízingkonstrukció, amely áll egyrészt szolgáltatásból, másrésztárubeszerzésből. A Ptk.-tól, illetve a lízing szabályozásáról elszakadva, aKbt. szerint kell tehát leegyszerűsítenünk a kérdést....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] ...a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van,aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik – amelyre a válasz első részébentörtént utalás. Az utalt jogszabályhely (3) bekezdése szól a vélhetően akérdésben is szereplő hármas bontásról, azaz:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
1
2