Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére, mely szabályok néhány kérdést tisztáznak, jelesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Magánszemély szakember igazolásai építési beruházások esetén

Kérdés: Építési beruházások esetén a 310/2011. kormányrendelet 15. §-a (2) bekezdésének c) és e) pontja tekintetében milyen igazolásokat kell csatolni a szakemberekről, abban az esetben, ha a szakember nem egy cég alkalmazottjaként, hanem magánszemélyként kerül bevonásra? (Ő – mint magánszemély – biztosítaná az alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelést, és egyben alvállalkozó is lenne, mert a szerződés teljesítésében részt venne.)
Részlet a válaszából: […] ...a szakember az 55. § (6) bekezdés a) pontja alkalmazásábankerül bevonásra. Az alkalmasságot a kormányrendelet 55. §-ának (5) bekezdésealapján személy is igazolhatja. A rendelkezés értelmében az előírt alkalmasságikövetelményeknek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Mintaoltalommal védett műszaki megoldás

Kérdés: A beszerzés tárgya egyebek mellett olyan műszaki megoldással valósítható meg, amelyet ipari mintaoltalom véd. Hogyan írjuk ki a beszerzést úgy, hogy ne ütközzünk jogszabályba – alapelvbe –, illetve a műszaki leírásra vonatkozó új szabályba? Megoldható az ilyen jellegű beszerzés közbeszerzési eljárás kiírása nélkül? Mi a helyzet akkor, ha nem kerülhető meg a mintaoltalom a beszerzés tárgya vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...akkor ezen kizárólagos jog tiszteletbentartásával kell a műszaki leírást elkészíteni. Ennek kapcsán utalunk a 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának(6) bekezdésére. A rendelkezés szerint ha a közbeszerzés tárgyának egyértelműés közérthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Alvállalkozó gépjárműbeszerzésnél

Kérdés: Ha a közbeszerzés tárgya gépjármű szállítása, és a gépjárművet az ajánlatkérő vizsgáztatva kéri átadni, akkor a vizsgáztatást végző céget 10 százalék alatti alvállalkozóként meg kell-e jelölnöm az ajánlatomban?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá agépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatóságieljárások díjáról szóló 91/2004. GKM rendelet (Rendelet) szabályai 2010. január1-jétől módosultak, aminek eredményeként a gépjárművek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Kizárólagos jog – közbeszerzési kötelezettség

Kérdés: Szervezetünk kizárólagos jog – 2/2009 (II. 10.) KHEM rendelet – alapján végez szolgáltatást. A szolgáltatás teljesítéséhez fél évre helyiséget kell bérelni szervezetünknek, a bérleti díj nem éri el a közbeszerzési értékhatárt. Feltehetőleg a szolgáltatás teljesítése újabb fél évet vesz igénybe, tehát újabb fél évet bérelnénk az adott helyiséget, ám így a bérleti díj összességében a két félévre meghaladja majd a 8 millió forintot. Kérdésünk, hogy a kizárólagos jogot tekintve kell-e majd közbeszerzési eljárást lefolytatni a második félévi helyiségbérlésre?
Részlet a válaszából: […] A korábbi szabályozás szerint a közbeszerzési kötelezettségkiterjedt a bérleti szerződések megkötésére. Ez a rendelkezés megváltozott2010. szeptember 15-étől. A változás miatt a nemzeti eljárásrendben isérvényesül az a közösségi kivétel, amely szerint meglevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Ajánlatkérői minőség meghatározása tulajdonosi viszonyok alapján

Kérdés: Társaságunk helyi közösségi közlekedési közszolgáltatást végez a város közigazgatási hatá­rain belül kizárólagosan, a helyi önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján. A társaságot a helyi önkormányzat és a helyi Volán-társaság hozta létre, majd a Volán-társaság kivásárlását követően az önkormányzat kizárólagos tulajdonába került. 2008-ban a társaság az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló holding tulajdonába került. A holding a társaság 49 százalékát privatizálta azzal, hogy a vezető tisztségviselőt a közgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel választja, de személyére a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot. Kérdésem, hogy a szerkesztőség álláspontja szerint társaságunk a Kbt. mely fejezete és melyik rendelkezése alapján ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.Abban az esetben, ha az Önök társaságát önkormányzatirendelettel hozta létre az önkormányzat, egyúttal a rendeletben meghatározta atársaság által ellátandó feladatokat, az irányításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Kizárólagos jog folyószámlahitel önkormányzat általi felvétele esetén

Kérdés: Az önkormányzatok a 217/1998. kormányrendelet 103. §-ának (2) bekezdése alapján kizárólag egy belföldi hitelintézetnél nyithatnak folyószámlát. Amennyiben az önkormányzat folyószámlahitelt szeretne felvenni, tekintettel az előző jogszabályra, alkalmazhat-e a Kbt. 125. § (2) bekezdésének b) pontja alapján kizárólagos jogok védelme miatt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást?
Részlet a válaszából: […] Nem tekinthető elegendőnek a folyószámlához kötődőhitelfelvétel során a kizárólagos jogra hivatkozás. Hitelfelvétel esetében nemkötelező a folyószámla nyitása, bár erre a hitelt nyújtó pénzintézetekelőszeretettel hivatkoznak. A hitel nyújtása független kérdés, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint azelektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. Korm. rendeletnek megfelelően,melynek a kommentárját a közeljövőben készíti el a GKM.A félreértés az árlejtéssel kapcsolatban gyakori,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében

Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
Részlet a válaszából: […] ...azt az ajánlati felhívásbanelőzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait különjogszabály – 257/2007. Korm. rendelet – határozza meg;– a Kbt. 130. §-ának (8) bekezdése alapján az ajánlatkérőkizárólag a törvény 124. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Helyben központosított közbeszerzés lefolytathatósága

Kérdés: Lehetséges-e villamos energia központosított beszerzése például az önkormányzat és egészségügyi intézménye energiaszükségletének fedezésére? Ha igen, milyen formában, és ha nem, mi zárja azt ki?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásokra aközbeszerzési törvény szabályait kell alkalmazni;– a közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzatrendeletet alkot, amelyben: – kijelöli a helyben központosított közbeszerzés keretébenajánlatkérésre kizárólagosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.