Részekre bontás tilalma több szervezeti egységből álló ajánlatkérőknél

Kérdés: Mit jelent a több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetében a részekre bontás tilalma?
Részlet a válaszából: […] ...merülhet fel a részekre bontás tilalmának helyes értelmezése, amikor több szervezeti egységből álló ajánlatkérő törekszik a közbeszerzés becsült értékének meghatározására. Először is rögzítendő, hogy a Kbt. szerinti értelemben vett részekre bontás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
Részlet a válaszából: […] ...megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Fióktelepeken végzett beruházások egybeszámítása

Kérdés: Építési beruházást valósítunk meg társaságunk több fióktelephelyén ebben az évben, nemzeti rezsimben, külön-külön. Amennyiben jövőre vagy két év múlva forrás nyílik rá, tovább folytatjuk a beruházást. Ezeket a beruházásokat egybe kell számítani? A 48 hónapos egybeszámítás él fióktelepenként?
Részlet a válaszából: […] ...előzze meg a beruházásokat. Amennyiben az előbbi járulékos szempontok fennállnak, nem lesz elegendő a különálló működési vagy szervezeti egységi feltétel fennállása ahhoz, hogy az ajánlatkérő ne sértse meg a részekre bontás tilalmát. A másik szempont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérőkkel kapcsolatos gyakorlati kérdések

Kérdés: Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?
Részlet a válaszából: […] ...vezetett nyilvántartás a közbeszerzési ajánlatkérő nevét, címét és azt a törvényi hivatkozást tartalmazza, amelynek alapján az adott szervezet az ajánlatkérői minőségét megállapította. Így például az egyes minisztériumok a Kbt. 6. § (1) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Közbeszerzésiterv-készítési szempontok

Kérdés: Milyen szempontok figyelembevétele szükséges a jó és használható közbeszerzési terv elkészítéséhez? (Elsősorban gyakorlati oldalról tesszük fel a kérdést.)
Részlet a válaszából: […] ...V. és a VII. fejezet szerint eljáró ilyenajánlatkérőket, valamint a központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésrefeljogosított szervezetet – a költségvetési év elején, lehetőség szerintáprilis 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Közszolgáltatók egyszerű eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. VII. fejezete szerinti különös közbeszerzési eljárást köteles alkalmazni építési beruházása kapcsán. Építési beruházásának becsült értéke nettó 49 millió forint. Mivel a Kbt. VII. fejezetére vonatkozó nemzeti értékhatár építési beruházás esetén 100 millió forint, így ezt a szóban forgó beruházás nem éri el. Kérdésem az, hogy ennek alapján ajánlatkérő köteles-e a Kbt. Negyedik rész alkalmazásával egyszerű közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy pedig egyáltalán nem köteles közbeszerzési eljárást alkalmazni? Magyarán: az egyszerű eljárásra vonatkozó értékhatárok ebben az esetben is irányadók-e?
Részlet a válaszából: […] ...kivétellel; valamint a b) pont értelmében a támogatásbólmegvalósítandó közbeszerzés tekintetében az a) pont alá nem tartozó szervezet -kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget -, amelynek az e rész szerintiközbeszerzését az a) pontban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Éves összesített közbeszerzésiterv-minta

Kérdés: Az éves összesített közbeszerzési tervre lesz-e minta?
Részlet a válaszából: […] ...klasszikus ajánlatkérői kör tekintetében kötelezővé teszi (kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet), hogy minden költségvetési év elején, lehetőség szerint április 15-éig éves közbeszerzési tervet kell készítenie az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.