Nyertes konzorcium vezető cége csődeljárás, felszámolás alatt teljesítési szakaszban

Kérdés: Mi az eljárás, illetve a következmény, ha egy közbeszerzési eljárás nyertes konzorciumának vezető cége, a megvalósítás ideje alatt csődvédelmet kért, illetve ha a csődvédelem letelte után csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerül? Mi a kötelezettsége és lehetősége a kiíró szervezetnek, hogyan kell eljárnia ilyen esetben? Mi a szerepe, kötelezettsége a konzorcium társcégének ilyen esetben? A felszámolás vagy csődeljárás alatt lévő céget kizárják? Hogyan tudják biztosítani a nevesített és nem nevesített alvállalkozók, hogy teljesítésük ellenértékét megkapják a fenti esetben és általában?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetése megtörténhet. Ha azonban a teljesítés során probléma lépfel, abban az esetben a jogosult nem teljesít, azaz a teljesítő félszerződésszegő magatartást tanúsít. Konzorciális ajánlattevők esetében ateljesítésért való felelősség is egyetemleges, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Referenciák vizsgálata, kizáró feltételek meghatározása

Kérdés: A referenciákat lehet-e pontozni az ajánlati szakaszban, vagy azokat mindenképpen a részvételi szakaszban kell vizsgálni? A részvételi szakaszban történő bírálathoz kell-e kiírni pontozást (súlyszámokat), vagy jó úgy, hogy a szakmai és a pénzügyi alkalmasság alapján történik az elbírálás? Azt, hogy mi legyen kizáró feltétel (a Kbt.-ben szereplő kizáró feltételeken kívül), a kiíró ugye szabadon döntheti el? (Például hogy kötelezően előír-e bizonyos szakmai, végzettségi feltételeket meghatározott számú munkatárs részére, vagy tetszőleges számban adhatják azokat meg, és ez alapján történik a pontozás.)
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknekmegfelelően kell meghatároznia: a részszempontok körében nem értékelhető azajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamintműszaki, illetőleg szakmai alkalmassága.A részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Szerződéses feltételek és bírálati szempont kapcsolata

Kérdés: A hirdetményes tárgyalásos eljárás esetében szerepel a szerződéses feltétel, amely a gyakorlatban akkor alkalmazható/értelmezhető, ha a szolgáltatás ára, a teljesítés kezdete stb. előre nem határozható meg teljesen pontosan, a Kbt. 124. § (2) bekezdésének d) pontja szerint. Értelmezhető ez úgy, hogy a tárgyalás során a kiíró a legjobb minőségű szolgáltatást (például magas rendelkezésre állás, szigorú kötbér stb.) a lehető legkedvezőbb áron kívánja megvenni?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. értelmében nem kell a szerződést mellékelni, hanemelegendő a szerződéses feltételek ismertetése, amelyek konkretizálására atárgyalás során lesz lehetőség. Amennyiben az nem bírálati szempont, például arendelkezésre állás szintjének (99,5 százalék), vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Gyorsított eljárás ajánlatkérő mulasztása miatt

Kérdés: Gyorsított eljárás indítható-e abból az okból, hogy a kiíró korábban mulasztott, és már látható, hogy nem tudja az általa elvárt határidőig a beszerzést lebonyolítani? Értem ezalatt, hogy egy lejáró szolgáltatási szerződés keretében nyújtott szolgáltatásra írna ki új eljárást, de olyan későn kezdi meg, hogy a szerződés lejártáig normál ügymenetben, az összes lehetséges határidő-csökkentést kihasználva sem tudja az eljárást befejezni, a szerződést megkötni, pláne a szolgáltatás igénybevételét megkezdeni. Úgy tudom, a gyorsításhoz nem kell speciális indok, csak a feltételeket kell biztosítani.
Részlet a válaszából: […] ...mulasztásából eredjen, azonban az alkalmazás indokát le kell írni agyorsított eljárás kezdeményezésekor. Tekintettel a későbbi szerződéskötéskövetkezményeire, ebben az esetben van lehetőség gyorsított eljáráslefolytatására, ami azonban nem automatizmus,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- éshatásköréről szóló 168/2004. kormányrendelet lehetővé teszi mindkeretszerződés, mind keretmegállapodás kötését a Központi SzolgáltatásiFőigazgatóság számára az alábbiak szerint....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálniuk az adatbázis tartalmát, ebből adódóan az eredményhirdetésidőpontjáig (illetve esetlegesen az eljárást lezáró szerződés megkötéséig is)fennállhat ez a kötelezettségük. A kérdésben említett vélemény ebben a formában – tudomásunkszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] ...lefolytatni szolgáltatás megrendelése esetében, amennyiben arraegyszerű tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel kellszerződést kötni. Az építési beruházásokkal kapcsolatos, 162/2004. Korm.rendelet és a tervpályázatok közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.