22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása
Kérdés: Van arra törvényes lehetőség, hogy az ajánlati biztosítékot az ajánlattevő helyett más gazdasági szereplő bocsássa az ajánlatkérő rendelkezésére? (Konkrétan felmerült, hogy az egyik alvállalkozó fizetné, akit így nevesítene is az ajánlattevő ajánlatában.)
2. cikk / 22 Kizáró ok alkalmazásának időpontja
Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
3. cikk / 22 Ismétlődő igazoláskérés a szerződéses időtartam alatt
Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy félévente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?
4. cikk / 22 Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése
Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
5. cikk / 22 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
6. cikk / 22 Alvállalkozó igénybevétele, közös ajánlattétel kizárása
Kérdés: Megteheti-e azt az ajánlatkérő, hogy kizárja alvállalkozó igénybevehetőségét, illetve a közös ajánlattételt?
7. cikk / 22 Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
8. cikk / 22 Szolgáltatási szerződések és közbeszerzés kapcsolata érvényes szerződés módosítása esetén
Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?
9. cikk / 22 Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása
Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
10. cikk / 22 Hirdetményminták egyszerű eljárásban közvetlen felhívás és közzététellel induló eljárás esetén
Kérdés: Egyszerű eljárásban milyen hirdetménymintákat (tájékoztatás, összegzés stb.) kell kitölteni és elküldeni megjelentetésre akkor, ha az eljárást megindító hirdetményt (ajánlati felhívást) közvetlenül az ajánlattevők számára küldtük meg, és milyen hirdetményeket akkor, ha közzététellel indult az eljárás?
