Külföldi ajánlattevő regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Indulhat-e, pontosabban regisztrálhat-e külföldi ajánlattevő az EKR-ben, vagy csak hazai cégen keresztül, vagy tanácsadón mint jogi személyen keresztül?
Részlet a válaszából: […] ...pontosan, milyen igazolási formában tudja az ajánlattevő igazolni képességeit, kizáró oki státuszát annak ellenére, hogy az E-CERTIS szolgáltatás (https://ec.europa.eu/tools/ecertis/#/homePage) tartalmazza ezeket az információkat az EU-tagállamok vonatkozásában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Nemzetközi esélyegyenlőtlenség

Kérdés: Cégünk kulturális járulék fizetésére kötelezett, így a külföldi ajánlattevőkkel szemben eleve versenyhátrányból indulunk. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy azonos helyzetbe kerülhessünk a hazai közbeszerzési pályázatokon, ami úgy véljük, a kiélezett versenyben jogos igényünk lenne? Például Magyarországon 1 százalék mértékű kulturális járulék fizetendő az 1993. évi XXIII. törvény 5. §-a szerint. Így – mint magyar cégnek – nekünk be kell fizetni az árbevétel után az 1 százalékot. Azonban egy külföldi cégnek ezt természetesen nem kell befizetnie a magyar államnak, hanem ebben az esetben magának az ajánlatkérőnek kell ezt megfizetnie. Tehát az ajánlatkérő minden esetben kifizeti ezt az összeget. Legtöbb esetben a közbeszerzések bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Mivel nagyon éles a verseny, sokszor csak 1-2 százalék ügynöki jutalékkal tudunk dolgozni, ám az 1 százalék kulturális járulék miatt sokszor veszítünk, mert nekünk ezt bele kell építeni az árba, hiszen kötelesek vagyunk befizetni az NKA-ba. Van-e valamilyen lehetőség a közbeszerzési törvényben erre az esetre, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a külföldi és a magyar ajánlattevőknek? Ha a legalacsonyabb ellenszolgáltatás a bírálati szempont, akkor kötelesek vagyunk ezt az 1 százalékot belekalkulálni az ajánlati értékbe, vagy lenne lehetőség ennek kihagyására, és valamilyen törvényi paragrafusra hivatkozva máshol említést tenni róla?
Részlet a válaszából: […] ...helyzetben van, akit sújt a járulék, de nincs lehetőség annak aszámára előnyt biztosítani, akit sújt a járulék, hiszen így drágább aszolgáltatás, a közpénzek hatékony elköltésének célja, elve sérül. Ebben azesetben teljesen egyértelmű, hogy a járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

EU-s alvállalkozó igazolásai

Kérdés: Külföldi – EU-s – alvállalkozót szeretnénk igénybe venni közbeszerzési eljárásban. A részvétel aránya meghaladja a 10 százalékot. Az ő részéről is be kell nyújtani a kizáró okokkal és az alkalmassággal kapcsolatos igazolásokat? A szabályozás alapján kérem tételes válaszukat, hogy a kizáró okok vonatkozásában milyen igazolásokat fogad el a magyar ajánlatkérő!
Részlet a válaszából: […] ...2006. évi 68. számában kiadott, és a www.kozbeszerzes.huhonlapon is elérhető tájékoztatót, mely tételesen áttekinti az ajánlattevőkadatszolgáltatási kötelezettségeit az ajánlattevő vagy 10 százalékot meghaladómértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Dokumentáció irányelvre hivatkozásának jogszerűsége

Kérdés: A beszerzés tárgya szolgáltatásmegrendelés. A dokumentáció a szolgáltatási kategória tekintetében a 2004/18/EK irányelv II. mellékletére hivatkozik. Miről szól ez az irányelv, mit tartalmaz konkrétan a II. melléklet, és hol találjuk meg? Jogszerű-e, hogy az ajánlatkérő "jogszabálykeresésre" hívja fel, kötelezi a jelentkezőt?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. rendelkezéseit kellalkalmazni. A kérdés szerinti dokumentációban hivatkozott irányelvi mellékletaz irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások két csoportjának CPC- ésCPV-hivatkozási szám szerinti besorolását tartalmazza. Az irányelvi mellékletII/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.