Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat nem volt megfelelő, noha a szóban forgó szerződés tárgya objektíve nem mutat olyan sajátosságokat, amelyek azt indokolnák, hogy a teljesítést kizárólag erre a gazdasági szereplőre bízzák."Fentiek szerint, amennyiben nem volt jelentős változás az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatot tett ajánlattevővel – b) pont.A (3) bekezdés szerint ha a (2) bekezdés a) pontjában foglalt eredménytelenségi eset oka a teljesítéshez eredetileg rendelkezésre álló anyagi fedezet egészében vagy részben történő elvonása, az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] ...működés hibájára. A Kbt. 53. §-ának (4) bekezdése ugyanakkor utal a bírálat elhagyására, amennyiben a szerződés teljesítésére az ajánlatkérő képtelenné vált, vagy egyébként elállásnak, felmondásnak lenne helye – ami összhangban van a Kbt. 77...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Eredménytelenné nyilvánítás forráshiány miatt

Kérdés: Ha feltételesen indítok egy uniós nyílt eljárást, melyet a felhívásban is jelzek, majd az értékelés során már hivatalosan is kiderül, hogy nem lesz forrás, azaz az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani, mikor tehetem ezt meg? Azonnal vagy az értékelést követően?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált, vagy a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye [53. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt teheti meg, melynek következtében a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy emiatt elállásnak, felmondásnak lenne helye.Az egyéb eseteket, mint például az előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Eredménytelen eljárás az ajánlatkérő jogsértése esetén

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 76. § (1) bekezdésének e) pontja – mint az eljárást eredménytelenné tevő lehetőség – nem alkalmazható, ha a jogsértést nem az ajánlattevői magatartás idézte elő, hanem az ajánlatkérő azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatást csak az ajánlattevőnek küldte meg?
Részlet a válaszából: […] ...álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot;– az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja [Kbt. 66. § (1) bekezdése, 44. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárás eredményessége

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 3412. számú kérdéséhez kapcsolódóan kérem véleményüket. Ha a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat ajánlati ára nem éri el a 150 millió forintot, de van olyan érvényes ajánlat, amely ezt meghaladja, eredményes-e az eljárás? Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése alapján folytatott tárgyalásos eljárásban a végső tárgyalást követően benyújtott ajánlati árak döntik el azt, hogy a vizsgált kérdés alapján eredményes-e az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot;– az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja [66. § (1) bekezdése, 44. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

"Zártkörű" beszerzések

Kérdés: Jól látom, hogy egy eljárást mondvacsinált okból eredménytelenné lehet nyilvánítani annak érdekében, hogy később teljesen zárt körben lehessen meghirdetni ugyanazt a beszerzést?
Részlet a válaszából: […] ...álló anyagi fedezet mértékére tekintettel -megfelelő ajánlatot;– azajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, illetőleg teljesítéséreképtelenné válása miatt (82. §) eredménytelenné nyilvánítja;– valamelyikajánlattevőnek az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Eredménytelenné nyilvánítás – indokolás nélkül

Kérdés: Jogosult-e az ajánlatkérő arra, hogy a közbeszerzési eljárás során bármikor, indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot, vagy visszavonja az ajánlati felhívást, illetve hogy a pályázat eredményhirdetését követően is a szerződés megkötése előtt a pályázati eljárást megszüntesse? Ugyanis találkoztunk ilyen kiírással. Ha jogszerű, milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat érvénytelen volt,– nincs az ajánlatkérőnek elegendő anyagi fedezete, – az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítéséreképtelenné vált,– az eljárást érvényteleníti valamely ajánlattevőnek azeljárás tisztaságát vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződésteljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;– egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és adokumentációban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.