10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Konzorciumi tag mint a beszerzés koordinátora
Kérdés: Közös ajánlattevőként megtehetjük, hogy csak a beszerzés koordinálásában veszünk részt, és erre írjuk a konzorciális szerződést is?
2. cikk / 10 Számlázás építési beruházásoknál konzorciumi részvétel esetén
Kérdés: A Kbt. és az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet 14. §-a szerint, ha építési beruházás esetén egy eljárást közös ajánlattevők nyernek, akkor a számlát (részszámlákat) külön-külön kötelesek minden esetben kiállítani?
3. cikk / 10 Kkv-k a közbeszerzésben
Kérdés: Változik-e a kkv-kkel kapcsolatos szabályozás?
4. cikk / 10 Kötelező biztosíték közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Kötelező-e biztosítékot kikötni közbeszerzési eljárásban?
5. cikk / 10 Ajánlati biztosíték szabályozása
Kérdés: Változott-e az ajánlati biztosíték szabályozása 2010. szeptember 15-e után?
6. cikk / 10 Inkasszó az ajánlatkérő bankszámlájára
Kérdés: Ajánlattétel után, tendernyertesként szerződés keretében már egy éve szállítunk egy kórháznak egészségügyi termékeket. A válság hatására az ajánlatkérő egy ideje nem fizeti ki számláinkat. A ki nem fizetett, lejárt számlák összesen már meghaladják a 3,6 millió forintot, egyes számlák 180 napon túl késedelmesek. Van-e jogalapja annak, hogy a kórház bankjához beszedési megbízást (inkasszó) nyújtsunk be a lejárt, ki nem fizetett számláink összegéről? (A megkötött szerződésben erre vonatkozó rendelkezés nincs, a szerződés, csak késedelmi kamat felszámítását engedi meg részünkre. A szerződést 2009 szeptemberében kötöttük meg.)
7. cikk / 10 Hiánypótlás ajánlati biztosítékra
Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
8. cikk / 10 Kbt. megkerülése a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
9. cikk / 10 Szerződéses feltételek meghatározása tárgyalás folyamán
Kérdés: Szerződéses feltételeket lehet-e úgy megadni, hogy a tárgyalás során határozzuk meg azokat?
10. cikk / 10 Alkalmasság közös ajánlattevők esetén
Kérdés: Közös ajánlat esetén az ajánlattevőknek külön-külön kell-e megfelelniük azoknak a feltételeknek, amelyek az alkalmasságot meghatározzák?
