Kártérítés az ajánlatkérő szerződéskötéstől történő visszalépése esetén

Kérdés: Ha ajánlatkérőként nem kérünk teljesítési biztosítékot, és a nyertes ajánlattevő visszalép a szerződéskötéstől, kérhetünk-e kártérítést és milyen összegben – figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő a visszalépéssel nem követett el jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés kapcsán jelezzük, hogy a szerződéskötés megvalósulását nem a teljesítési biztosíték, hanem az ajánlati biztosíték biztosítja. Erre tekintettel, ha az ajánlatkérő az adott eljárásban teljesítési biztosítékot nem, de ajánlati biztosítékot kikötött,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Kötbér- és kárigény közvetlen érvényesítése a teljesítési biztosíték terhére

Kérdés: A teljesítési biztosítékból lehetséges-e a kötbér- és kárigény közvetlen kielégítése az ajánlatkérő által? És bíróság erre irányuló jogerős megállapítása hiányában?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítési biztosíték a szerződésszerű teljesítésgaranciája, azaz azt szolgálja, hogy a kötelezett (ajánlattevő) megfelelőhatáridőben, megfelelő minőségben és a megállapított áron nyújtsonszolgáltatást, teljesítse a szerződést. Emiatt, abban az esetben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Egyenlőtlen szerződéses kikötések

Kérdés: Az ajánlatkérő 25 százalékos kötbérmértéket határozott meg arra az esetre, ha a teljesítés az ajánlattevő miatt meghiúsul. Ezzel szemben, ha az ajánlatkérő miatt hiúsul meg, akkor a vállalkozó költségeit kell csak megtérítenie. Jogszerű ez az elő­írás? A szerződésben a felek nem egyenlők? Milyen lehetőségeim vannak a megtámadásra?
Részlet a válaszából: […] ...kikötött meghiúsulási kötbér kapcsánfontos tudni, hogy azt csak abban az esetben lehet kikötni a szerződésben, hateljesítési vagy jólteljesítési biztosíték nem szerepel benne. Az együttesalkalmazást a Kbt. 53/A. §-a tiltja.Vállalkozási szerződésnél például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.