26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban
Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
2. cikk / 26 Árlejtés lefolytatása egy ajánlattevővel
Kérdés: Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?
3. cikk / 26 Ajánlati biztosíték "sorsa" eljárásból történő visszalépés esetén
Kérdés: Ha visszalépünk az eljárásból, visszajár-e az ajánlati biztosíték?
4. cikk / 26 Tárgyalások lefolytatásának mellőzhetősége
Kérdés: Milyen módon van lehetőségem kifogásolni, hogy az ajánlatkérő annak ellenére, hogy tárgyalásos eljárást folytatott le, mégis úgy döntött az eljárás során, hogy nem tárgyal? Esetünkben nem uniós projektről van szó, magasabb árat adtunk, mert számítottunk a későbbi tárgyalásokra. Van-e lehetőség az eljárástípus fenntartását kérni az ajánlatkérőtől? Hiszen így nem etikus eltekinteni a tárgyalástól.
5. cikk / 26 Alvállalkozói szerződések benyújtása építési beruházásoknál
Kérdés: Építési beruházás esetében köteles vagyok-e az alvállalkozói szerződéseket benyújtani?
6. cikk / 26 Korábbi indokolás megváltoztatása hiánypótlásban
Kérdés: Értelmezhető-e a hiánypótlás aránytalanul alacsony ár indokolásakor?
7. cikk / 26 Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén
Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
8. cikk / 26 Ajánlati ár megalapozottságának vizsgálata
Kérdés: Az ajánlati ár megalapozottságának vizsgálatánál milyen szempontokat vesz figyelembe az ajánlatkérő?
9. cikk / 26 Ajánlati ár aránytalanul alacsonynak minősítése
Kérdés: Az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban előírta, hogy amennyiben a becsült értéktől több mint 30 százalékban eltér az ajánlati ár, akkor azt aránytalanul alacsonynak minősíti. Van ehhez joga az ajánlatkérőnek?
10. cikk / 26 Eljárást megindító felhívással érintett ajánlattevők száma a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban
Kérdés: Kérem, értelmezzék a Kbt. 113. §-a szerinti nemzeti eljárási szabályokat! Ellentétes értelmezés alakult ki ugyanis a tanácsadónk és a jogászunk között a tekintetben, hogy hány gazdasági szereplőnek kell az eljárást megindító felhívást megküldeni. Van egy olyan beszerzésünk, ahol 16-an jelezték előzetesen az érdeklődésüket, természetesen őket kértük fel ajánlattételre. Helyesen jártunk el?