17 cikk rendezése:
11. cikk / 17 Versenyt szűkítő kiírás megtámadása
Kérdés: Egy olyan piacon működünk, ahol két másik versenytársunk van. Az ajánlatkérő most olyan paraméterekkel írta ki a pályázatot, hogy csak két másik szereplő tud rajta sikerrel indulni, mi nem. Érdemes-e megtámadni az eljárást?
12. cikk / 17 Ajánlatkérő megrendelési kötelezettsége keretmegállapodásos eljárás alapján
Kérdés: A dokumentációval megküldött szerződéstervezet azt tartalmazza, hogy a keretszerződés alapján a megrendelő a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában nem köteles azok megrendelésére, a szerződés az ő oldalán nem keletkeztet megrendelési kötelezettséget. Ez így jogszerű? Elkészítjük a pályázatot, kalkulálunk, kapacitást biztosítunk, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem rendel meg az ajánlatkérő semmit? Jár-e ilyenkor kártérítés, van-e lehetőség a szerződés/dokumentáció megtámadására?
13. cikk / 17 Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások
Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
14. cikk / 17 Jogorvoslati jog hirdetmény nélkül induló nemzeti rezsimben
Kérdés: Egy hirdetmény nélkül induló nemzeti eljárás első közzétett dokumentumai (előzetes vitarendezési kérelem, szerződés) a KBA-ban jelennek meg. Ezek közzététele előtt az ajánlattételre felhívott szervezeteken kívül más szervezetnek nem jut tudomására az eljárás. Ha valamiért elhúzódik az eljárás, és az ajánlattételi felhívás sérti valamely más szervezet érdekeit, és jogorvoslatot indítana, előfordulhat, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdése szerinti 90 napos jogvesztő határidőt lekési. Ezért lesznek olyan eljárások, amelyekkel kapcsolatban esély sincs a jogorvoslatra. Lehetséges ez?
15. cikk / 17 Szükségtelen alkalmassági feltételeket tartalmazó felhívás megtámadása
Kérdés: Lehet-e támadni azt a kiírást, mely szükségtelen alkalmassági feltételeket tartalmaz a beszerzés tárgyát tekintve?
16. cikk / 17 Közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés megtámadása
Kérdés: A Kbt. szabályozza a szerződés érvénytelenségét közbeszerzési szempontból. Ha egy szerződés például indokolatlan egyoldalú előnyt tartalmaz az ajánlatkérő javára – például a vállalkozói díj vonatkozásában –, megtámadhatom a szerződést a Ptk.-ra hivatkozással, annak szabályai szerint? (A szerződéses feltételeket elfogadtam az ajánlattételkor, de abban – értelemszerűen – még nem szerepelt a konkrét vállalkozói díj.)
17. cikk / 17 Hamis adatközlés ellenére megkötött szerződés megtámadhatósága
Kérdés: A jogerős bírósági döntés után milyen lehetőségek vannak annak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a megtámadása, felbontása ügyében, amelyeket a törvénysértő pályázó a hamis adatközlés miatti kizárás és a jogerős bírósági döntés közötti időben kötött – jelentős gazdasági hátrányt okozva ezzel az egyébként törvényesen és korrekt módon pályázó versenytársaknak?