Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
Részlet a válaszából: […] ...Az alábbi 18. § 2023. II. 28-tól hatályon kívül van:"18. § A Kbt. 25. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Egy ajánlattevő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Figyelemmel a C-376/21. számú ügyre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során szükséges-e indokolni, hogy miért egy ajánlattevőt hívok meg, amikor a 98. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalapot használom?
Részlet a válaszából: […] ...kívül hagyni azt a tényt, hogy a szerződésben potenciálisan érdekelt gazdasági szereplők lehetőséget kaptak a jelentkezésre és a versenyre".A magyar jogalkotónak ugyanakkor lehetősége van szigorúbban meghatározni a követelményeket, ezért az EUB-döntés mellett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Tervező és ajánlattevő összeférhetetlensége

Kérdés: A közbeszerzés tárgyát képező kivitelezési munkához szükséges terveket kibocsátó jogi személy elindulhat-e a tárgyi munka kivitelezési pályázatán, nem összeférhetetlen-e a tervezési tevékenysége az ajánlattevői minőséggel? Tekinthető-e a kiviteli tervek elkészítése az eljárás előkészítésének?
Részlet a válaszából: […] ...és értelmezik az ajánlattevők.A kormányrendelet 18. §-a szerint a Kbt. 25. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Ajánlati felhívás tartalma dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: A DBR során a részvételi jelentkezések elbírálását követően honnan tudja az ajánlattevő, hogy milyen fórumon folytatódik tovább az eljárás? Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell ezt az információt?
Részlet a válaszából: […] ...lefolytatása vagy elektronikus katalógus alkalmazása esetén, vagy a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás alapján – a verseny újbóli megnyitásával vagy anélkül – történő beszerzés megvalósításakor.A Kbt. 107. § (2) bekezdése kifejezetten nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-ának (3) bekezdése alól speciális kivételt biztosít az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet 18. §-a. A Kbt. 3. §-ának 21. pontja alapján közbeszerzési dokumentumnak minősül a műszaki leírás, valamint a kiegészítő tájékoztatás is. A Fővárosi Bíróság 13.K.30.015/2010/55. számú ítélete indokolása szerint: "csak az adott közbeszerzéssel közvetlenül összefüggő előkészítő cselekmények, az adott eljárás felhívásának és dokumentációjának elkészítésében való közvetlen konkrét részvétel képezheti az összeférhetetlenség alapját". A tervezői közreműködési kötelezettség a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban járhat-e ezek alapján egyértelmű többletinformációval, tényleges versenyelőnnyel, összeférhetetlenséggel?
Részlet a válaszából: […] ...más tervet készítettek, akkor a Kbt. 25. §-ának (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenség akkor sem áll fenn, ha ennek során versenyelőnyt biztosító többletinformációkra tettek szert, melyre utal többek között az összeférhetetlenségi ügyekben irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...– magán- vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.Az iratbetekintés hazai szabályai a Kbt. 45. § (1) és (2) bekezdése szerint az alábbiak:– az adott eljárásban részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában is érdekes, hiszen amennyiben az eljárás ajánlattételi/részvételi szakaszában kifogásolja a piaci szereplő a felhívás versenykorlátozó tartalmát, a hazai jogorvoslati fórum is meggyőződik az érdek fennállásáról, és ennek megfelelően indítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Összefoglaló tájékoztató készítésének mellőzhetősége nemzeti rezsimben

Kérdés: Egy előadáson a következőket hallottam: a továbbiakban nemzeti eljárásrendben nem kötelező az összefoglaló tájékoztató közzététele. Mivel építési beruházás esetében ez 300-700 millió forintig kötelező, árunál és szolgáltatásnál pedig nemzeti rezsimben nincs más út, nem értem, mi az újdonság az új szabályban?
Részlet a válaszából: […] ...összefoglaló tájékoztató nem módosítható, továbbá az érdeklődés jelzésére rendelkezésre álló időintervallum rövidsége miatt a versenyt akadályozza, így az ajánlatkérőnek különösen uniós forrás felhasználása esetében érdemesebb a hirdetménnyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Közbeszerzési kötelezettség utólagos megfeleltetése

Kérdés: A pályázó tavaly februárban GINOP-os pályázaton indult. A cég kapacitási problémákkal küzdött, így a termelést nem tudta folytatni, és mivel a pályázatról ekkorra még semmiféle döntés nem született, 2017. év novemberében saját felelősségére beszerezte a termelés folytatásához szükséges eszközöket összesen: 39 millió forint összegben. A pályázat eredményéről 2018. áprilisban kapott tájékoztatást, miszerint nyert 50% támogatási intenzitással összesen 90 millió forintot. Most szeretne a pályázó közbeszerzést lefolytatni a többi eszköz beszerzésére. Van-e arra megoldás, hogy a tavaly megvásárolt gépeket elszámolja a megnyert támogatásból, akár a lefolytatni kívánt közbeszerzésen keresztül, akár más módon?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség utólagos megfeleltetésére nincs lehetőség a beszerzés vonatkozásában még akkor sem, ha egyébként valóban volt versenyeztetés, és az ajánlatkérő a legjobb döntést hozta a beszerzés azonnali megvalósításakor. Mivel nem közbeszerzés keretein...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Teljesítés során vállalt feltétel előírásának szempontjai

Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő saját vizsgabázis meglétét, ami egyben kizárja, hogy alvállalkozó bevonásával teljesítsen az ajánlatkérő? Ez egy olyan szerződéses feltétel, amit nyílt eljárásban kell elfogadnunk.
Részlet a válaszából: […] ...vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.Mivel a versenyt közvetlenül korlátozó előírásról van szó ebben az esetben, ezért az ajánlatkérőnek meg kell határoznia azt az indokot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.
1
2
3