7 talált cikk az érvénytelenné nyilvánítás kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?

Kérdés: Mi a következménye az új Kbt. alapján annak, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást? Van-e különbség a megítélésben, ha olyan hiányt nem pótolunk, ami értékelési szempont volt?

Kérdés: Ajánlatunkhoz becsatoltunk a referenciaigazolás kiegészítéseként katalógusokat az ajánlat részeként, abba belefűzve. Mivel az ajánlatkérő ezeket nem kérte, ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Megtehette ezt?

Kérdés: Az ajánlattevő nem tett teljes körű ajánlatot, így – mivel ez nem pótolható – nem tekinthető érvényesnek az ajánlata. Ezenkívül más hiányosságokat is tartalmaz az ajánlat. Érvénytelenné nyilváníthatom-e az ajánlatát a nem pótolható hiányosságok miatt, vagy a többi hiányosság pótlására fel kell hívnom az ajánlattevőt? (Emellett az ajánlatkérő a 46/2011. kormányrendelet hatálya alá tartozik, vagyis a döntéseit a Miniszterelnökségnek kell jóváhagynia – erre 15 napja van –, csak ezután lehet eredményt hirdetni, aminek része az érvénytelenségre vonatkozó döntés is.)

Kérdés: Előzetes vitarendezési kérelmet követően van-e arra lehetőség, hogy az addig érvényesnek minősített ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánítsa?

Kérdés: Egy ajánlati dokumentáció egyik pontja az alábbiakat rögzítette: "A teljes díj mellett kérjük, adja meg a hőközpontokra és a kazánházakra a díjrészt külön-külön is, mivel ez az elszámolás alapja. Az ajánlatban az egyes hőközpontokra külön-külön kell ajánlatot benyújtani. Az ajánlati felhívásban az értékelési részszempontok a következők voltak:
A bírálat szempontja: összességében legelőnyösebb ajánlat.
1. részszempont: Az ellenszolgáltatás havi átalánydíja nettó Ft.
2. részszempont: Az ellenszolgáltatás rezsióradíja nettó Ft.
3. részszempont: Ajánlattevőt megillető vállalkozói díjrészre vonatkozó fizetésihatáridő-többlet.
Ezek az adatok szerepeltek az általunk benyújtott ajánlat felolvasólapján is. Az ajánlat benyújtása során a dokumentációnkból a hőközpontokra és a kazánházakra vonatkozó díjrészek külön-külön részletezése lemaradt, azonban az értékelési részszempont alapjául szolgáló "Az ellenszolgáltatás havi átalánydíja nettó Ft"-ot a felolvasólapon feltüntettük. Az ajánlatkérő nem szólított fel bennünket hiánypótlásra, és érvénytelenítette az ajánlatunkat a következő indokolással: "Az ajánlattevő az alábbi előírást nem teljesítette: A teljes díj mellett kérjük, adja meg a hőközpontokra és a kazánházakra a díjrészt külön-külön is, mivel ez az elszámolás alapja. Az ajánlatban az egyes hőközpontokra külön-külön kell ajánlatot benyújtani. E körben a Kbt. 83. § (2) bekezdésben rögzített hiánypótlási korlát miatt hiánypótlásnak helye nincs, hiszen a hőközpontok ára külön-külön adja a teljes ellenértéket. A fentiek alapján az ajánlat nem felel meg a felhívás és dokumentáció feltételeinek, erre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében érvénytelen."
Megjegyzés: Az ajánlattétel során a részekre történő ajánlattétel nem volt megengedett, valamint az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nem szerepelt teljes körű, árazandó költségvetés, amit ki lehetett volna tölteni. Ugyanakkor értékelési részszempont volt az ellenszolgáltatás havi átalánydíja (nettó Ft), amely az összes hőközpontra és kazánházra vonatkozott. Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő abban a tekintetben, hogy nem rendelt el hiánypótlást, valamint hogy mindezek alapján érvénytelennek nyilvánította a benyújtott ajánlatunkat?

Kérdés: Az ajánlatkérő központi költségvetési szerv, árubeszerzés tárgyában egyszerű közbeszerzési eljárást indított, illetve részajánlat tételére nem biztosított lehetőséget. Az ajánlattételi felhívásban előírta, hogy a beszerzési tárgyak egyértelmű ajánlattevői beazonosítása végett a dokumentációban minimális műszaki paramétereket határoz meg. A felhívásra beérkezett ajánlatban szereplő két résztárgy a minimális műszaki feltételeknek nem felelt meg. Kérdésem a következő: Helyes-e az ajánlatkérő eljárása, amennyiben az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánítja hiánypótlás biztosítása vagy indokolás megkérése nélkül, tekintettel arra, hogy az ajánlat nem felel meg az ajánlattételi felhívás, illetve a dokumentáció előírásainak, valamint a műszaki paraméterek nem megfelelő volta hiánypótlási körbe nem tartozó olyan körülmény, amelynek esetleges kiigazítása vagy módosítása az ajánlat értékelésre kerülő tartalmi elemeit módosítja, s ezáltal maga az ajánlat kerül módosításra?