Találati lista:
1. cikk / 10 Pénzügyi alkalmassági követelmény
Kérdés: Túlzónak minősülhet-e az olyan, az ajánlatkérő által különösen magas összegben meghatározott P.1. pénzügyi alkalmassági követelmény, amelynek a kkv-szektor nem tud megfelelni? A közbeszerzésekben a kkv-k részvételének segítése lenne a cél, ha azonban a P.1. alkalmassági követelmény megfogalmazásával az ajánlatkérő alkalmas ajánlattevőket zár ki a részvételből, az jogsértő lehet-e akkor, ha a 75%-os szabályt egyébként betartja?
2. cikk / 10 Felelősségbiztosítás igazolása
Kérdés: Az ajánlatkérő a pénzügyi alkalmasságban előírta a felelősségbiztosítást. Köteles vagyok-e ezt igazolni, amikor a 322/2015. Korm. rendelet ennél megengedőbb szabályt alkalmaz?
3. cikk / 10 Igazolás számviteli beszámolóval
Kérdés: Köteles vagyok-e a mérleget becsatolni, ha az ajánlatkérő kéri?
4. cikk / 10 Alkalmatlanság megállapítása pénzintézeti nyilatkozat alapján
Kérdés: Ajánlatkérő előírta, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, melynek vonatkozásában bankja olyan nyilatkozatot ad, hogy egy adott bankszámlája vonatkozásában fizetési kötelezettségeit nem teljesíti pontosan. Ez a megfogalmazás nem túl általános? És ha nincs adótartozásom, akkor az esetleges mondjuk 30 napos egyéb irányú fizetési késedelem miatt miért vagyok alkalmatlan? A bank egyébként honnan látja, hogy egy adott számlát késedelmesen egyenlítek ki, és elvárható-e tőle ez a nyilatkozat? Jogszerű az előírás?
5. cikk / 10 Jogszabályi hierarchia
Kérdés: A pénzügyi alkalmasság körében a Kbt. 66. § (1) bekezdésének b) pontja nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné azt, hogy az újonnan alakult vállalkozások csak a működésük idejére vonatkozó beszámolókat nyújtsák be, és annak adatai alapján alkalmasak legyenek pénzügyileg akkor is, ha egyébként a felhívás a működésnél hosszabb időre visszamenőleg kéri az alkalmasság igazolását. A kormányrendelet viszont ezt most lehetővé teszi. Hogy értelmezhető ez az eltérés a jogszabályi hierarchiára is tekintettel?
6. cikk / 10 Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka
Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
7. cikk / 10 Bankszámlavezetés időtartamának jelentősége
Kérdés: Mi a jelentősége annak, hogy mikortól vezeti egy bank az ajánlattevő bankszámláját? Ha 20 évig egy banknál voltunk, de átmegyünk egy másik, kedvezőbb paramétereket adó bankhoz, az hátrányos lehet ajánlatunk elbírálása szempontjából? És ha igen, milyen hivatkozással?
8. cikk / 10 Beszámoló, konszolidált beszámoló
Kérdés: Ha a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásához a számviteli törvény szerinti beszámolót kell csatolni, akkor a sima vagy a konszolidált beszámolót kell-e benyújtanunk?
9. cikk / 10 Korábbi negatív mérleg szerinti eredmény mint kizáró ok
Kérdés: Kizáró ok-e az – és ha igen, a Kbt. mely szakasza alapján –, ha az ajánlattétel évét megelőző második évben az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye negatív volt? Jogszerű-e ennek a kitételnek a szerepeltetése a kiírásban?
10. cikk / 10 Pénzügyi alkalmasság igazolása bankváltás esetén
Kérdés: Bankváltás esetén milyen szabályt (időbeli stb.) kell alkalmaznunk a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolására vonatkozóan akkor, ha a (korábbi) bankhoz már semmilyen gazdasági esemény nem köt bennünket? Elegendő-e a pénzintézet által kiadott végleges nyilatkozat, amelyet szükség esetén hiteles másolatban csatolnánk a pályázati anyagba? További kérdésünk, hogy milyen kötelező tartalommal kell a banknak elkészítenie a szóban forgó nyilatkozatot ahhoz, hogy az megfeleljen a Kbt. 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak?
