Szerződés fair díjazással vs. közbeszerzés

Kérdés: Amennyiben adott egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a városüzemeltetési feladatok ellátására, azonban az in-house viszony nem áll fenn, mert a gazdasági társaság bevételei több mint 20%-ban nem az önkormányzattól, hanem piaci szférából (hulladékgazdálkodás) származik, úgy az önkormányzat közfeladat-ellátási szerződés keretében közbeszerzés nélkül megbízhatja-e a gazdasági társaságot a városüzemeltetés körében felmerülő egyes feladatok ellátásával?
Részlet a válaszából: […] ...közfeladat-ellátási szerződés a közfeladat kiszervezését jelenti. A szerződésben meg kell határozni pontosan az ellátandó közfeladatokat és a kompenzáció mértékét és számítási módját. A közfeladat-ellátási szerződés keretében végzett, kompenzált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.
Kapcsolódó címkék:    

Biztosíték közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Egy másik céggel közös ajánlattevőként elnyertünk egy szerződést. A szerződés szerint teljesítési biztosítékot kell adnunk az ajánlatkérő részére. A teljesítési biztosítékot mindkettőnknek külön-külön kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján közös ajánlattétel esetén az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőkkel, mégpedig a közös ajánlattevők mindegyikével köti meg a szerződést. A közös ajánlattevők együttesen szerepelnek szerződést kötő félként. Ez megfelel a több kötelezett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződés aláírása

Kérdés: A Kbt. 131. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség 131. § (5) bekezdése szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Jól értelmezzük-e, hogy szolgáltatásmegrendelés esetében, amennyiben az ajánlatkérő ezen időszakon túl írja alá a szerződést, és továbbítja azt a nyertes ajánlattevőnek, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő kifutott a 30 napos határidőből, utóbbit nem köteles már aláírni? Nem volt sem előzetes vitarendezés, sem jogorvoslat, sem írásbeli vagy szóbeli tájékoztatás arról, hogy mikor tervezik az aláírást.
Részlet a válaszából: […] ...nem is hosszabbítható meg. Azaz amennyiben az ajánlatkérő nem tudja megkötni ezen időszak alatt, úgy az ajánlattevő már nem köteles a szerződés megkötésére, hiszen a 131. § (6) bekezdés csak az (5) bekezdés szerinti időtartam alatti megkötésre kötelezi az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Beszerzési tárgy meghatározása

Kérdés: Árubeszerzési szerződés kiterjedhet-e a garanciális időn túli szervizelésre is (karbantartás, javítás)? Amennyiben nem, az ajánlat érvényességnek feltétele lehet-e az, hogy az ajánlattevő vállaljon köztelezettséget a garanciaidőn túli szervizelés meglétére?
Részlet a válaszából: […] ...az előírásnak. Amennyiben ez a feltételrendszer része, úgy gyakorlatilag érvényességi feltétel is, hiszen ha nyílt eljárásban ezt a szerződés részévé teszi az ajánlatkérő, azt az ajánlatkérőnek el kell fogadnia módosítási javaslat nélkül, és ajánlatát a Kbt. 66...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Szakember közreműködési kötelezettsége

Kérdés: Bontási és építési munkák elvégzésére kötött vállalkozási szerződésben két nevesített szakember szerepel, akiket a nyertes vállalkozó alvállalkozója biztosít. A vállalkozási szerződés előírja, hogy az építési beruházás megvalósítása során a nevesített szakembereknek személyesen kell közreműködniük, továbbá azt is, hogy az ún. kooperációs értekezleteken mindkét szakembernek jelen kell lennie, hogy kiemelt szakértelmük alapján a felmerülő szakkérdéseket meg tudják válaszolni. A munkák elkezdődtek, és ennek során merült fel, a szerződésben nevesített szakemberek személyes megjelenésétől el lehet-e tekinteni arra hivatkozással, hogy mindkét szakembernek a szerződésben megjelölt alvállalkozó a munkáltatója, akinek a projektvezetője jelen van minden értekezleten? Ebből következően, ha a szakembereket érintő szakkérdés merül fel, majd kikéri a véleményüket.
Részlet a válaszából: […] ...szakemberek szerződés teljesítésébe történő bevonásáról a Kbt. 138. § (2) bekezdése rendelkezik.138. § (2) bekezdés:„Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a 65. § (7) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Szerződés üzletititok-tartalma

Kérdés: EKR-be feltöltött keretszerződés egyes megrendelései és azok mellékletei Netlock elektronikus aláírással kerültek aláírásra (a megrendelések és mellékleteik nem rendelkeznek külön aláírással). A megrendelések egyes mellékletei azonban üzleti titkot képeznek, ezért azok feltöltését mindenképpen mellőzni szeretnénk. Megtehetjük-e, hogy EKR-be csakis az érintett mellékletek nélküli megrendeléseket töltjük fel? Az ajánlat részét képezi a melléklet, és az ajánlattevő nyilvánította üzleti titokká.
Részlet a válaszából: […] ...adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg. Ettől eltérően amennyiben a felek az ajánlatot a szerződés mellékletévé teszik, az ajánlat nyilvánosságára a 44. § alkalmazandó.”A 44. § pedig az alábbiak szerint szól:„44...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.
Kapcsolódó címkék:    

Szellemi tulajdonjog átruházása eljárási dokumentumokban

Kérdés: Amennyiben szellemi alkotás jogának átruházásáról van szó, ezt hol kell megjelölni az eljárási dokumentumokban?
Részlet a válaszából: […] ...átruházása megjelenhet az eljárást megindító hirdetményben, amennyiben lényeges információnak tekinti az ajánlatkérő, illetve a szerződésben vagy a műszaki leírásban. Ez utóbbira külön kitér a 321/2014. Korm. rendelet 48. § (1) bekezdése az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...teljesülése esetén lehetővé teszi egy, az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzésről kisebb értékű szerződések leválasztását. A jogintézmény hátterében a kisebb vállalkozások piacra jutásának elősegítésével kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Válaszadás mellőzése a tárgyalás folyamatában

Kérdés: Az ajánlatkérő a tárgyalás szabályait a "műszaki tartalomról szóló tárgyalás" keretében határozta meg, nem szűkítette le. A tárgyalás során mégis úgy dönt, hogy a műszaki tartalom egy részét ennek nem teszi tárgyává, azaz a felmerült kérdéseinket – mint a tárgyaláson kívüli kérdéseket – nem hajlandó megválaszolni. Megteheti-e ezt? És ha igen, mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...kell azonosítania, melyekről nem kíván tárgyalni. Akár azt is kijelentheti az ajánlatkérő például, hogy egyáltalán nem kíván a szerződésről tárgyalni. Ha azonban ezt nem teszi meg, úgy az eljárás során utólag nem dönthet úgy, hogy egyes tartalmakról nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

ISO-tanúsítvány mint szerződéskötési feltétel teljesítése alvállalkozóval

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként írta elő, hogy az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy rendelkezik ISO-tanúsítvánnyal, vagy ennek megszerzése folyamatban van. Ezen nyilatkozatot az ajánlat részeként kellett benyújtania. A követelmény nem került alkalmassági feltételként előírásra. Kérdésünk arra irányul, hogy a szóban forgó feltételt teljesítheti-e alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmassági követelmények vonatkozásában lényegesen pontosabb szabályok határolják le az ajánlatkérő mozgásterét, ezért a szerződéskötési feltétel alkalmazása nem jelentheti azt, hogy az eredeti, egyenértékű tanúsítvány vagy környezetvédelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.
1
2
3
11