×

12. Közbeszerzési Levelek / 2004. október 4.
TARTALOM

     
268. kérdés  
A Kbt. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe való feltételeket szabályozó rendeletek megjelenése mikorra várható?
Kapcsolódó címke:
269. kérdés  
A Közbeszerzési Levelek 2004. szeptember 6-i számában a 249. válasz utolsó bekezdése vagylagosságról ír. Rögzíti, hogy az ajánlattevő vagylagosan igazolhat. Az eddigi, a régi Kbt.-re alapuló gyakorlat – beleértve a közbeszerzési döntőbizottsági és a bírói gyakorlatot is – szerint, ha az ajánlatkérő a vagylagos szempontok szerint egyet kiemel – általában az előző évi legjelentősebb szállításokat, árbevételt, mérleget –, és ha az ajánlattevő annak nem felel meg, jogszerűnek minősítették a kizárást. Kérdés: ez megváltozott?
Kapcsolódó címkék:  
270. kérdés  
Részvételi szakaszban kérhető-e ajánlati biztosíték?
Kapcsolódó címke:
271. kérdés  
Amennyiben tervezőként részt vettem a dokumentáció elkészítésében, részt vehetek-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként?
Kapcsolódó címke:
272. kérdés  
Kötelező-e a központosított közbeszerzésben való részvétel minden kormányzati beszerzés esetében? Kötelező-e akkor is, ha a KSZF honlapján nem találunk minden szükséges beszerzési tárgyra javasolt szállítót?
273. kérdés  
Amennyiben a közbeszerzési eljárás eredményéről, rajtunk kívül álló okból későn értesültünk – amelynek tényét igazolni tudjuk –, megtámadhatjuk-e az eljárást a 8. napon túl a Közbeszerzési Döntőbizottságnál?
Kapcsolódó címkék:  
274. kérdés  
Amennyiben az ajánlatkérő a részvételi felhívásban azt írta, hogy az ajánlathoz csatolni kell az adóigazolásokat vagy azok másolatát, elegendő-e a fénymásolat? Cégkivonat esetében mi a vonatkozó szabály?
Kapcsolódó címke:
275. kérdés  
Fontos, hogy lehetőség legyen a dokumentáció elolvasására, és közös jelentkezés esetén nem tartjuk korrekt eljárásnak, hogy mindenkinek meg kelljen vásárolni a dokumentációt. Ennek ellenére miért teheti kötelezővé az ajánlatkérő a dokumentáció megvételét?
Kapcsolódó címkék:  
276. kérdés  
Amennyiben az ajánlatkérő észleli, hogy a dokumentációban egyes műszaki feltételeket pontatlanul határoztak meg, és ezért a kiegészítő tájékoztatásban másként értelmezi azokat, erre van-e lehetősége, hiszen ez az információ eljut az összes érintett szereplőhöz?
Kapcsolódó címkék:  
277. kérdés  
A két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszát követően megtámadható-e az eredmény, vagy a megtámadásra csak az eljárás befejezésekor van lehetőség?
Kapcsolódó címkék:  
278. kérdés  
Amennyiben az ajánlatkérő nem rendelkezett arról, hogy közös ajánlattétel esetében az ajánlattevők külön-külön vagy együttesen kell-e hogy megfeleljenek az alkalmassági követelményeknek, ezt hogyan kell értelmezni?
Kapcsolódó címke:
279. kérdés  
Amennyiben az ajánlatkérő nem írta elő azt másként, akkor a 10 százalékot meg nem haladó mértékben igénybe vett alvállalkozók esetében a kizáró okok fenn nem állása tekintetében elegendő-e az ajánlattevő nyilatkozata?
Kapcsolódó címkék:    
280. kérdés  
Amennyiben az ajánlattevő nem nyilatkozott külön az üzleti titok nyilvánosságra hozatala megtiltásáról, hivatkozhat-e a Kbt. vonatkozó szabályozására?
Kapcsolódó címkék:  
281. kérdés  
Amennyiben az ajánlattevő ajánlata kirívó, irreális kötelezettségvállalást tartalmaz (például 500 év garancia vállalása), és az ajánlatkérő ennek maximumát nem határozta meg előre, mi a teendő? Csak az eljárás érvénytelenítése az egyetlen lehetőség?
Kapcsolódó címkék:  
282. kérdés  
Az ajánlatkérő lehetőséget ad hiánypótlásra, de nem határozza meg azt, hogy arra hány esetben van lehetőség. Mit jelent ez az ajánlattevő számára?
Kapcsolódó címke:
283. kérdés  
Előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő ajánlatában az alvállalkozók mellett jelölje meg azt a harmadik személyt is, akivel szerződést fog kötni az adott közbeszerzési tárggyal összefüggésben?
Kapcsolódó címkék:  
284. kérdés  
Ki kell-e zárni az ajánlattevőt az adott közbeszerzési eljárásból, ha az ajánlattevő 10 százalék alatti alvállalkozójával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek?
Kapcsolódó címkék:    
285. kérdés  
Tudnak-e esetleg általánosan elfogadható összeállítási útmutatót adni egy ajánlat összeállítására, vagy ezt a felhívás és a dokumentáció szerint tegyék az ajánlattevők? Esetleg vannak általánosítható elvek?
Kapcsolódó címke:
286. kérdés  
A termékek összetételének megadásával élhet-e az ajánlatkérő, megszabhat-e maximális víztartalmat, fehérje-, zsír-, só- stb. tartalmat a beszerzendő áru (termék) vonatkozásában, vagy ezzel sérti a verseny-, illetve esélyegyenlőséget?
Kapcsolódó címkék:  
287. kérdés  
A becsült értéket áfával vagy áfa nélkül kell-e érteni?
Kapcsolódó címkék:  
288. kérdés  
Mit kell előírni ahhoz, hogy a többváltozatú ajánlattétel megengedhető legyen? Vagy ez magától egyértelmű az ajánlattevő számára?
Kapcsolódó címke:
289. kérdés  
Kötelező-e az eljárás eredményéről való összegzést az eredményhirdetésen szétosztani, akkor is, ha az ajánlatkérőnek ehhez nincs meg a megfelelő technikai háttere (fénymásoló stb.)?
Kapcsolódó címkék:  
290. kérdés  
Önkormányzatunk menetrendszerű távolságibusz-szolgáltatást szeretne megpályáztatni. Vonatkozik-e erre a Kbt.? Mi a helyzet, ha nem menetrendszerű szolgáltatásról lenne szó?
Kapcsolódó címke:
291. kérdés  
Jogorvoslati eljárásban hozott döntőbizottsági határozat – amely az ajánlatkérőt utasítja – nehezen értelmezhető. Hogyan kérhet segítséget az ajánlatkérő a döntőbizottságtól azzal a céllal, hogy a határozatot szakszerűen, jogszerűen végrehajthassa?
Kapcsolódó címkék:    
292. kérdés  
A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására milyen szabályok vonatkoznak?
Kapcsolódó címkék:  
293. kérdés  
Az új Kbt. alapján hogyan választhatók ki a bírálati szempontok?
Kapcsolódó címke:
294. kérdés  
Mit jelent a közbeszerzésben a titkosság biztosítása? Hol szabályozza ezt a kérdést a Kbt.?
Kapcsolódó címkék:  
295. kérdés  
A Kbt.-ben olvastam, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága felmentést adhat a Kbt. alkalmazása alól. Mi ennek a felmentésnek a feltétele, és ilyen esetben milyen szabályt kell alkalmazni?
Kapcsolódó címkék:  
296. kérdés  
A gyakorlatban milyen szempontokat kell figyelembe venni a tanúsítványok kiállítása során? Milyen főbb előírásokat tartalmaz a Kbt. ebben a körben? Ki végezhet tanúsítói tevékenységet?
Kapcsolódó címke: